Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Virág Árpád: A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei

338 Dr. Virág Árpád Az 1771. december 30-án és 1772. november 23-án keltezett helytartótanácsi leiratokból arra lehet következtetni, hogy a Sárvíz,- a Kapos-, a Sió- és a Balaton­szabályozás közötti összefüggések 1772-ben rajzolódtak ki határozottabban a dön­téshozók előtt. Ebben a folyamatban nagy szerepe volt a Bőhm-íi\t Sárvíz-szabályo­zási tervnek, jóllehet korábban is voltak erre vonatkozó utalások. A két leiratból ki­tűnik az is, hogy ebben az évben kapott Böhm a Helytartótanács egyetértésével megbízást napidíjasként a Magyar Kamarától a Sárvízzel kapcsolatos munkákra, Sigray alárendeltségében. Böhm ekkor már legalább egy éve a kamarai mérnökök névjegyzékében szerepelt. 1 3 1772 őszén - Sigray báró 1773. március 11-iki beszámo­ló levelében írtak szerint - Böhm tartósan megbetegedett, ezért nem tudott foglal­kozni a Sárvíz szabályozási feladatokkal, és ezzel összefüggésben a Sió-Kapos prob­lémáival. Sigray, hogy a munka folyamatosságát biztosítsa, 1773 januárjában meg­bízta Krieger Sámuel földmérő mérnököt 1 4 - aki 1772-ben Böhm segítő társa volt ­azzal, hogy mérje fel a sárvízi malomgátakat Tolna és Fejér vármegyékben. Ezt a feladatot, mint azt az előzőekben ismertettük, Krieger rendkívül rövid idő alatt feb­ruár második felében és március első két napján elvégezte, melyről két jelentést ké­szített márciusban. Az elsőben tételesen szerepelnek a tizenöt felmért malomgát adatai és röviden, négy pontban összefoglalta a rájuk vonatkozó javaslatait azzal, hogy a sárvízi tennivalók nem függetleníthetők a Sió és a Kapós, valamint a Balaton szabályozásától. Ezt a jelentést a Magyar Királyság felesküdt mérnökeként írta alá. A másodikban részletesen kifejtette a Sárvíz-szabályozási feladatokat, a mocsarak kiszárításához szükséges csatornázásokat Böhm tervéhez hasonlóan és megbecsül­te a munkálatok költségeit, ami szerinte összesen legkevesebb 230 895 rajnai forin­tot tesz majd ki. Krieger jelentéseiben foglaltakat Sigray a március 11-i beszámoló le­velében értékelte és királyi biztosi javaslatainak megtételekor azokat figyelembe vette. Külön ajánlotta, hogy a sárvízi szabályozás ügyét ki kell terjeszteni a Sió és a Kapós felső szakaszain épített malomgátak vizsgálatára, mivel az ottani mocsarak létrejöttét is ezek okozták. Határozottan állást foglalt a Kapós és Sió folyók mocsa­rainak felmérése és a két folyó térképezésének, valamint szintmérésének (li-bellá­ciójának) szükségessége mellett. Sigray ebben a levélben tudatta a Helytartótanács különbizottságának tagjai­val, hogy Kriegen megbízta a sárvízi munkákkal. Kérte a megbízás jóváhagyását, ami rövid időn belül meg is történt. 1 5 Krieger tehát 1772-1773-ban kapcsolódott be elő­ször a Sárvíz szabályozásával kapcsolatos mérnöki munkába. Böhm megbetegedése miatt az általa készített javaslat került a Helytartótanács, illetve a Magyar Udvari 1 3 Hrenkó Pál (1984) szerint Böhm 1771 tavaszán, már mint kamarai mérnök tervezte meg a pápai mocsarak lecsapolását, és ugyanebben az évben a tiszai kamarai építkezések helyszínrajzait és a Magyar Kamarának írott jelentését is kamarai mérnökként szignálta. A Magyar Kamara mérnöki névjegyzékébe való felvétel elsősorban szakmai elismerést, rangot jelentett. A kamara állandó műszaki állományába ki­nevezettek száma igen kevés volt. Pl. a folyamszabályozási és vízügyi osztályon az állandó létszám az igazgatóval együtt mindössze 6 fő volt. A névjegyzékbe felvettekkel egy-egy alkalmi munkára napidíjas­ként kötöttek szerződést. Többségüknek másutt volt „főfoglalkozású" szerződéses állása. 1 4 Kriegen Bendefy (1972) szerint 1772-ben vették fel a kamarai mérnöki névjegyzékbe. 1 5 Sigray említett beszámolójában a következőkkel indokolta a megbízást, ill. jellemezte Kriegen: valahogyan mellőztem mostanáig jelenteni azt. hogy Böhm Ferenc földmérőt ez ügyben nem találom; (ennek) az oka a tartós megbetegedésének enyhítése, vagy (mint a mondás szerint történni szokott), erőtlen az alkotó­munkához; a magam részéről ezideig lebecsült másik, Krieger Sámuel földmérő, aki segédjeként eddig vele együtt dolgozott, meggyőződésem, hogy az egyedül ésszerű megoldás a helyettesítésére, a változtatáshoz kérem

Next

/
Oldalképek
Tartalom