Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei
A B u la ton vízpótlási lehetőségei 279 A nyomócsöves átx'ezetés végpontja a Rák-patak, amely a Berda-patakon és a Kiskomáromi-vízfolyáson keresztül a Kis-Balaton 1. ütembe jut, majd a Zalán keresztül a Keszthelyi-öbölbe. A Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság szerint ennek a mintegy 40 km-es szabadfelszínű vízátvezetésnek a lehetőségeit és körülményeit tovább kell vizsgálni, mert a növényzettel általában erősen benőtt, rendezetlen vízfolyások és keresztező műtárgyaik a jelen állapotukban nem alkalmasak sem a tanulmány szerint 8,0 m 3/s, sem az egyéb vizsgált változatokban feltételezett 7,0 m 3/s méretezési vízhozam átvezetésére. A javasolt változat megvalósításához jelentős szabályozási munkákra kell számítani. 7.2. Vízkészletek rendelkezésre állása A javaslat szerint vízkészlet-probléma nincs, a Mura ebben a szelvényben 44 m 3/s vízkészlet-tartalékkal rendelkezik. 7.3. Részletes ismertetés Vízkivétel: A tanulmány (HEXAPLAN 2002) elveti a költséges és a méretezési vízhozamnak megfelelően nagyszámú (70-80-ra becsült) csápos kút telepítésének lehetőségét, helyette a Gyurgyánci-patak torkolata feletti Mura menti bányatóban a Mura medréhez néhány átvágást javasol, amelyek durva zúzalékkal betöltve, megfelelő mennyiségű és minőségű nyersvizet tudnának szállítani. Ezt az elméleti feltételezést azonban részletes áramlási kisminta- és vízminőségi vizsgálatokkal alá kell támasztani. Csővezetékek: A vízkivételhez legközelebb eső vízfolyásig (Rák-patak, Nagykanizsától ÉK-re) a 186-133=53 méteres geodéziai szintkülönbség áthidalására 22,85 km 2x2000 mm-es nyomóvezeték megépítését javasolja, egy kisnyomású szivattyúteleptől kiinduló ROCLA anyagú csővezeték-szakasz, majd a Nagykanizsa keleti határában megépített nagynyomású átemelő gépháztól HOBAS rendszerű üvegszál erősítésű, poliészter csővezeték fektetésével. A hosszú csővezetékekben a nyersvíz-szállítás biológiai hatásmechanizmusát meg kell vizsgálni, szükség esetén a fenntartási műveleteket az üzemköltségek közé be kell építeni. Szivattyútelepek: A kétlépcsős átemelés első gépháza a Mura menti vízkivételi szivattyútelep, amely függőleges tengelyű szivattyúkkal a közbenső szivattyútelep 10 000 m 3-es szívóoldali kiegyenlítő medencéjébe dolgozik. A nagynyomású szakasz vízválasztón lévő végpontján egy energiatörőn keresztül a Rák-patakból kiinduló gravitációs rendszerbe kerülne a Mura vize. A szivattyútelepek három db üzemi és egy db meleg tartalék gépcsoporttal vannak felszerelve. Mindkét gépház energiaellátása 20 kV-os távvezetéken (esetleg földkábelen) történhet, szabadtéri transzformátorok telepítésével. Teljes üzem esetén a szivattyúk névleges teljesítménye 2436 kW + 3060 kW=5496 kW, az éves energiafogyasztást 250 Mm 3/év vízszállításra 536 M Ft/év nagyságrendre becsüli.
