Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei
Tib Dr. Mayer István Nyomóoldalon 2 db DN 2000-es, 2,4 km hosszú nyomócsővel számoltunk, amely a Dráva mélyfekvésű területeit határoló magas teraszra juttatja el a Dráva vizét. A szivattyútelepet 3 db üzemi és 1 db tartalék szivattyúmotor gépcsoporttal szerelik fel. A függőleges tengelyű szivattyúk járókerekét a Dráva LKV alatt, a motorfödémet az LNV+1,0 m magasságban kell kialakítani. A motorfödém épületbe kerül. A motorok zárt, aszinkron villamos motorok (frekvencia-váltó felszerelése nélkül), teljesítményük 3x250=750 kW. A 2,4 km hosszú nyomócső napi tározásra kiépített csillapító medencébe torkollik, ahonnan a továbbvezetés üzemvízcsatornában történik. 2. A csurgói átemelő gépház szívóoldalán 10 000 m 3 térfogatú mélyfekvésü, hosszanti áramoltatású tároló medence épül, a nyílt árok felöli bevezetéssel, iszapcsapdával. A szivattyúk a medence bevezetéssel ellentétes oldalán telepített gépházban, ugyancsak 3 + 1 függőleges tengelyű gépcsoportból állnak. Névleges, egyidejű teljesítményük 3x1060=3180 kW. 3. Energiaellátás Mind a vízkivételi, mind a közbenső átemelő gépház energiaellátása 20 kVos távvezetéken, védett szabadtéri transzformátor-állomásról történik. 4. Költségbecslés A Dráva „nyugati nyomvonal" megvalósításának bruttó költségbecslését a II. táblázat tartalmazza. 5. Költségbecslés pontossága Az előzetes költségbecslések az 1:25 000 léptékű katonai térképről becsült hosszakkal, azok mennyiségeivel és a durva költségbecsléshez felhasználható 2002. január 1-i egységárakkal készültek. A jelen terv keretei között részletes bejárásra, felmérésekre, vizsgálatokra alapozott tételes állapotfelvétel nem készült. Ezeket a vizsgálatokat a kiválasztott terv-változat továbbtervezése során el kell végezni, melyek alapján mind a mennyiségeket, mind a költségeket pontosítani kell. 6.6. Működtetés költségeinek becslése Az üzemköltségeket egy feltételezett, folyamatos kapacitás-kihasználás esetére számítottunk, ezért 40 éves építmény-amortizációs (2%) és 15 éves gépészeti amortizációs (7%) kulccsal számoltunk. Tényleges üzemköltségként az energiaköltséggel és a fenntartó személyzet költségeivel számoltunk. Utóbbiaknál feltételeztük, hogy az üzemeltetésre pályázati úton, valamely szakvállalat vállalkozik, az időszakosan használt létesítmény költségét nem terheli egy önálló, új üzemeltető szervezet teljes hierarchiájának költsége. Az éves üzemeltetési költségeket a III. táblázatban foglaljuk össze: A fenti energiaköltségek a 12 év átlagában folyamatos, 670 l/s eszmei vízhozam betáplálására vonatkoznak (21 millió m 3/év, vagyis max. 35 tó cm).
