Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei
A B u l a ton vízpótlási lehetőségei 267 adott lehetőségnek egy adott szempont szerinti „helyezésének.,, valamint a szempont súlyának szorzata képezi a rész-minősítési számot (az egyes mezők jobb alsó sarkában feltüntetve). A vízpótlási lehetőségek eredő minősítését a különböző szempontok szerinti részminősítési számok összege adja, amely annál kedvezőbb, minél kisebb érték. A táblázat „összesen" sorában feltüntettük az egyes vízpótlási lehetőségek „helyezéseinek" összegét (baloldalon), a változat eredő minősítés szerinti „helyezését" (középen), valamint az eredő minősítési számot (jobb oldalon). Az előzetes értékelés szerint legkedvezőbb megoldásnak a rábai vízkészletre támaszkodó megoldások mutatkoztak, majd ezeket követik - gyakorlatilag azonosnak minősíthető drávai vízpótlás a „nyugati nyomvonalon", valamint a murai szivattyús vízpótlás megoldásai. A részletesebben vizsgálandó alternatívák kiválasztásánál irányelvnek tekintettük, hogy a megoldások az előzetes értékelés szerint kedvezőek legyenek, valamint mind a vízbázis, mind pedig a műszaki megoldás szempontjából alapvetően különbözzenek. Ennek megfelelően további vizsgálatra - a rábai gravitációs vízpótlást, valamint - a Dráva-Mura-vízgyűjtőből történő vízpótlási lehetőségek közül a murai parti szűrésű és a drávai vízpótlást (a „nyugati nyomvonalon") választottuk. 5. Gravitációs átvezetés a Rábából (1. vízpótlási alternatíva) 5.1. Altalános ismertetés A megoldás Balaton adott tartományon belüli vízszint-szabályozásához szükséges természetes vízkészletek időszakosan jelentkező hiányát pótolja a Rába szabad vízkészletéből, maximálisan 7 m 3/s intenzitással, a meglévő vízfolyásokon és új művi létesítményeken keresztül, gravitációsan, vízhiányos időszakokban is biztosítva a Balaton vízkészlet-gazdálkodási egyensúlyát. A vízkivétel a Rába 157+100 fkm szelvényéből történne a körmendi ÉDÁSZ fenékgát felvízéből, a vasúti híd alatt. A vízpótlást szolgáló víz a Rába jobb parti nyílt árterén keresztül, átkötő csatornán jut a Csömöc-Herpenyő vízfolyás 46 + 200 fkm szelvényébe. A 31 +600-46 + 200 fkm között a víz a Csörnöc-Herpenyőben folyik. A 31 +600 fkm szelvényből mintegy 5100 m-en keresztül körszelvényű csatornán keresztül jut át a víz a Rába vízgyűjtőről a Balaton vízgyűjtőjére. A körszelvényű csatornából 500 m hosszúságú szakasz nyílt munkagödörben fektetett, D = 2,4 m belső átmérőjű, előregyártott vasbeton ROCLA cső, a további 4600 m hosszon alagútépítési technológiával épülő, szintén D = 2,4 m belső átmérőjű csatorna. A körszelvényű csatorna szakaszt követően a víz mintegy 15 m szintcsökkenéssel, 1300 fm hosszú, a Hegyhát-Szentpéteri-patak völgyében vezetett mesterséges érdesítésű mederben vezetve jut el Sárvíz-patak 14+200 fkm szelvényéig, amely a 72+000 fkm szelvényben torkollik a Zalába.
