Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Mayer István: A Balaton vízpótlási lehetőségei
A B u la ton vízpótlási lehetőségei 255 A hidrológiai adatokból levonható általános következtetések: - A Mura Dráva-torkolat feletti dubravai vízlépcső csúcsrajáratása következtében a vízkivételi szelvényben naponta kétszer egy-egy méter körüli vízszintingadozással kell számolni. - A tervezett, kb. 7 m 3/s-os maximális vízkivételnél mennyiségi korlátokkal nem kell számolni, a nemzetközi megállapodásnak készletoldali akadálya nincs. - A korábbi évtizedek intenzív kavicsbányászata (500 000 t), valamint az a körülmény, hogy a Felső-Dráván és a Murán épült, több mint húsz vízlépcső a természetes hordalék-utánpótlást jelentős mértékben csökkentette, az elmúlt harminc év folyamán mintegy 1,0 m-es medersüllyedést okozott. Előzetes nyomvonal-vizsgálat A nyomvonal vizsgálatához figyelembe vettük az 1973-74-ben az OVH-VIKÖZ által készített tanulmányok ajánlásait, továbbá azt a szempontot, hogy a Balaton vízpótlását elsődleges - és más hasznosítási körülménynek nem alárendelhető - célként jelöltük meg. Ily módon a fő célok az alábbiak: - a lehető legrövidebb átvezetési nyomvonal kiválasztás, a Zala balatoni vízgyűjtőjének legközelebbi pontja, a Zala-Somogyi-határárok irányába; - a Dráva nyersvizét szállító nyomóvezeték-szakaszok hosszának minimalizálása, a csővezetékben kifejlődő aktív biológiai folyamatok káros hatásainak csökkentése érdekében; - a meglévő és megfelelő vízátvezetési kapacitással rendelkező szabadfelszínű vízfolyások hasznosítása, bevonása a vízpótló rendszer működésébe; - a keresztezési műtárgyak optimális költségszinten történő kialakítása; - az átmeneti szívóoldali tározási kapacitások (ha ilyenre szükség van) ésszerű minimumra csökkentése; - az egycélú vízátvezetési rendszerben a 7 m 3/s-os maximális vízhozam átvezetésénél a gazdaságossági optimum megkeresése. A célkitűzésekhez illeszthető, vázlatosan megnevezett nyomvonal: - Szivattyús vízkivétel Zákány község vasútállomásától délre, a Dráva 228 fkmszelvényében, a bal parton (az ezen szelvény alatt horvát területre kerülő országhatár miatt ennél délebbre ill. keletebbre fekvő vízkivételt csak a Novi Vremje-i tervezett duzzasztó alatt lenne lehetséges). -Nyomóvezeték, 1. szakasz (kb. 2400 m) Zákánytól Csurgó nyugati határáig, több közúti keresztezéssel, a Budapest-Gyékényes vasúti fővonal keresztezésével, valamint számos kisebb vízfolyás és árok keresztezésével. - Üzemvízcsatornás, gravitációs átvezetés a Csurgó község nyugati határában telepíthető szivattyútelepig, a 2+400 és a 13+200 km szelvények között, 10,8 km hosszban. - Átemelő szivattyútelep létesítése Csurgó határában (esetleg) szívóoldali tározóval. - Nyomóvezeték, 2. szakasz, a 13+200 és a 25+200 km szelvények között, 12
