Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Clement Adrienne: A rábai vízpótlás hatása a vízjárásra és a Keszthelyi-medence foszforterhelésére
210 Dr. Clement Adrienne la múltbeli terhelés idősorának előállítását a Rábánál alkalmazott módszerrel (vízhozam klaszterekhez számított átlagkoncentráció) végeztük. A következő lépés a két víz „összeadása" és a terhelés növekmény meghatározása volt. AIV táblázatban megadtuk az összegzett terhelés várható értékét és szórását (az 1968-2002 időszakra mért ill. becsült adatokból számítva), a három Rába átvezetési változatra. Az összegzésnél valamilyen módon figyelembe kellett vennünk azt, hogy vízpótlás feltételezhetően csak az átlagosnál szárazabb években történik. Mivel erre pillanatnyilag még csak feltevésekkel élhetünk, a vízpótlás „bekapcsolását" azokban az években alkalmaztuk, amikor a vízhozam nem érte el a sokéves átlag 80%-át. A „szárazabb év" definíciójához a özaia átlag < 0,8 ôsokéves átlag feltevéssel éltünk. A 8. ábra a Zala terhelés-vízhozam kapcsolatát mutatja, a jelenlegi és a vízpótlási változatokra. A két víz „összeadásánál" (a vízhozamok és a terhelés várható értékének és szórásának számításához) a vízjárás változékonyságából származó hatásokat értelemszerűen a rövidebb adatsor hosszának megfelelő időszakra (Zala, 1968-2002) tudtuk figyelembe venni. Az eredményekből látható, hogy a kisvizes években a Zalában a terhelés növekmény a 3 m 3/s-os Rába átvezetés esetén lesz olyan mértékű, ami közelítőleg megfelel a korábbi hosszú távú átlagnak. Ennél nagyobb hozamú átvezetésnél - különösen, ha a vízpótlás folyamatos - 15-20%-os terhelésnövekedés várható a sokéves átlaghoz képest. A szárazabb évekre jellemző terhelés természetesen ennél jóval nagyobb arányban, komponenstől függően akár 50-150%-kal is emelkedhet. Ez hoszszú távú átlagban már semmiképpen nem tekinthető elhanyagolhatónak. A Kis-Balaton működése szempontjából lényeges, hogy a vízpótlással milyen mértékben növekszik a nyári terhelés. Ennek meghatározásához az éves átlagok IV táblázat Zala (Zalaapáti) éves terhelés és vízhozam várható értéke és szórása TN (t/év) P0 4-P (t/év) ÖP (t/év) Q (m 3/s) átlag szórás átlag szórás átlag szórás átlag szórás Zala vízpótlás nélkül Generált vízjárás függő terhelés hosszútávú átlaga a szárazabb években és a mért vízhozam (1968-2002) 371 94 10,8 3,8 28 11 3,6 0,7 Generált vízjárás függő terhelés hosszútávú átlaga és a mért vízhozam (1968-2002) 588 220 15,1 4,8 45 18 5,3 1,7 Zala és a Rába átvezetés együtt Qmax 7 m 3/s 770 256 16,9 5,4 64 27 8,2 2,4 Q ma x X 7 m 3/s, nyár kizárva 672 210 15,4 4,8 55 22 7,1 1,9 Qmax 10 m3/s 897 315 18,7 6,1 77 33 9,6 3,0 Q raa x 10 m 3/s, nyár kizárva 765 254 16,8 5,3 64 27 8,1 2,4 Qmax 3 m 3/s 560 168 13,8 4,4 45 18 5,8 1,5 Q ma x 3 m 3/s, nyár kizárva 514 146 13,1 4,2 40 16 5,3 1,2
