Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Gaál Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László: Vízkészletgazdálkodási kérdések a Rába vízgyűjtőn

192 G ad I Róbert-Pannonhalmi Miklós-Somogyi Péter-Sütheő László Az átlagos tartósság azonban nem alkalmas a vízkészlet-gazdálkodás minden kérdésének a megválaszolására: nem mutatja az aszályos, illetve nedvesebb időszakok éven belüli tartósságát, a vízhiányos időszakok gyakoriságára sem ad kellő támpontot. 3.2. Tartóssági felület Részletesebb vizsgálatokra a tartóssági felület alkalmas. A tartóssági felület készítésekor azt vizsgáljuk, mekkora a valószínűsége annak, hogy egy adott vízhozam 1, 2... 10...20.... n napig nem fordul elő, azaz e függvényekről közvetlenül leolvasható, hogy adott tűrési idővel jellemezhető vízigény kielégítésének mekkora a valószínűsége. Ez az összefüggés már árnyaltabb képet ad a vízkészletekről, hiszen a tartósabb vízhiányok valószínűsége is kimutatható. A sárvári szelvény tartóssági felületét mutatja az 1. ábra. 4. Vízhiányos időszakok elemzése 4.1. Vízhiányos időszakok statisztikai vizsgálata A vízhiányos időszakok elemzésénél a rendelkezésre álló adatsorból kiválasztható minden olyan időszak, amikor a vízhozam nem érte el a szükséges vízigényt, azaz a hasznosítható vízkészlet és a mederben hagyandó élővíz összegét (jelen esetben Sár\>árnál 12 m

3/s, illetve 18 m

3/s), s valószínűségi változóként vizsgálható ezen időszakok darabszáma, maximális hossza, összes hossza stb. 4.1.1. Vízhiányos időszak vizsgálata, küszöbszint 12 m

3/s. 1950-től napjainkig több alkalommal előfordult, hogy a Rába természetes készlete a sárvári szelvényben a ma számon tartott igényeknél alacsonyabb volt. A leghosszabb vízhiányos időszak 2003-ban összesen 179 nap volt, azaz az év majdnem felében nem állt volna rendelkezésre ez a vízmennyiség. Az 1950-2003 közötti időszakban összesen 32 olyan év volt, amikor hosszabb-rövidebb ideig vízhiány volt a Rábán, a leghosszabb összefüggő vízhiány 80 nap volt. A vízhiányok jelentős része nyárra esett. A vízhiányos időszakok eloszlása nem mutat egyenletes képet. Vannak olyan periódusok, amikor egymást követő több éven keresztül előfordul vízhiány, ilyen volt 1950-53 között 3 alkalommal, 1976-84 között 7 alkalommal, 1988-93 között 4 alkalommal. 20002003 között 4 olyan esztendő volt, amikor tartósan kialakult vízhiány. Az elmúlt 4 év ebben a tekintetben mindenképpen rendkívülinek számít. A 2. ábra a maximális vízhiányok és a leghosszabb vízhiányok empirikus eloszlását mutatja. Az ábráról leolvasható, mekkora annak a valószínűsége, hogy egy évben adott hosszúságú vízhiány fordul elő, illetve ez a vízhiány maximálisan meddig tart. A grafikonok világosan megmutatják, hogy bár az átlagos tartóssági vizsgálatok alapján a 12 m

3/s vízhozam Sárvárnál kb. 80%-os valószínűséggel előfordul, de az évek több mint felében számítani kell arra. hogy vízhiány lesz. 10% annak a va-