Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Somlyódy László: A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni?

A balatoni vízpótlás szükségessége: tenni vagy nem tenni? 17 A felszíni vizek osztályozásának két pillére az ökológiai és a kémiai állapot. Az integrált állapotot a két tényező közül mindig az határozza meg, amelyik rosszabb minősítésre ad okot. A jó ökológiai állapotot a „referencia vagy zavartalan állapothoz" viszonyítják, a kémiai állapotot környezeti határértékekkel definiálják. A felszíni vizek ökológiai állapota integrálja a biológiai, hidrológiai és hidromorfológiai, fizikai-kémiai és az élővilágot érintő kémiai változók hatását, tehát közvetett módon magába foglalja a mai értelemben vett vízminőséget is. A Balaton esetleges vízpótlása jelentősen megváltoztathatja az érintett víztestek hidromorfológiai viszonyait. Ez a Jó állapot" romlását és valamely természetes víz „erősen módosított víztérré" történő átalakítását idézheti elő. Az ilyen víztereket az egyedileg meghatározandó „jó ökológiai potenciál" jellemzi. Az EU VKI csak szigorú feltételekkel fogadja el a vízterek erős módosítását. Bizonyítani kell, hogy kiemelt jelentőségű humán célok kielégítéséről van szó, és a javasolt megoldás az „egyedül lehetséges" megoldás, melynek nincs a környezetet kevésbé romboló, elfogadható költséggel megvalósítható változata. Az EU VKI Jó állapotra" vonatkozó összefüggésrendszeréből és a Balatonprobléma jellegéből következik, hogy a beavatkozások vagy azok elmaradásának hatását az alábbi tényezők és folyamatok alapján vizsgálhatjuk: - Vízjárás és morfológia. - A ,J3alaton-vízzé" válás folyamatát alapvetően befolyásoló ionösszetétel és szervetlen szén-rendszer. - Tápanyagok, tápanyagterhelés. - Trofitás, ökológiai kölcsönhatások. A Rába vízgyűjtőre vonatkozóan további feltételek teljesülését kell vizsgálnunk: - A jó állapot biztosítása, beleértve a vízjárást és morfológiát, továbbá a tradicionális vízminőséget. - A jövőbeni vízigények kielégíthetősége. A két feltételcsoport együttesen azt jelenti, hogy a jó állapotot a Rába-Balatonrendszer egészére kell biztosítanunk. Az esetleges vízpótlás kedvezőtlen következményei nem helyezhetők át a Rába vízgyűjtőjére. Az EU VKI nem nyilatkozik külön az éghajlatváltozásról, annak tartós vagy átmeneti hatása azonban megjelenik, hiszen a tó jó állapotban tartása megkövetelheti a vízszint tartósságára vonatkozó korlátok előírását. 1.2. A módosított vízszintszabályozás szükségessége és kritériumai A jelenlegitől eltérő vízszint-szabályozás akkor tekinthető indokoltnak, ha az elemzések igazolják, hogy (a) a tó ökológiai állapota kedvezőtlen irányban változik, és/vagy (b) a Balaton általánosan elfogadott vízszinttartása nem tartható megfelelő „biztonsággal" a vízgyűjtőn végrehajtott emberi beavatkozások és az éghajlatváltozás vízkészletekre gyakorolt hatása miatt. A vízpótlás megvalósításának előfeltétele, hogy (c) az ne befolyásolja kedvezőtlenül a Balaton, vagy a vízpótlás hatásainak legközvetlenebbül kitett Keszthelyi-medence ökológiai viszonyait,