Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére

A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére 153 sű. A két tó (vagyis a Hídvégi-tó és az Ingói-berek) között lényegi különbség van ilyen okok miatt. A Hídvégi-tó pH-ja lúgosabb, összes oldott anyag tartalma, hidrokarbonát, kalcium töménysége kisebb, karbonát koncentrációja nagyobb a Zaláénál (II. táblázat). Az adatokból látható, hogy a Hídvégi-tóban (az átlagos tartózkodási idő kb. 30 nap) a Zala vize az egyensúly elérése irányába mozdul el, de annak beállása az alábbi okok miatt nem következik be: - Nem áll rendelkezésre elég idő (a szervetlenszén rendszer kis mértékű változása a többéves tartózkodási idő ellenére a Balaton hossztengelye mentén is detektálható). - A Hídvégi-tóban levő huminanyagok komplexben tartják a kalcium egy részét, ezért ott a kalcium-magnézium karbonát látszólagos oldhatósági szorzata nagyobb, mint a Balatonban. A huminanyagok a Balatonba kerülve azután lassan oxidálódnak (főként a napsugárzás hatására), és komplexképző hatásuk megszűnik. - Mindezek ellenére a lúgosság és a Ca koncentrációk jelentős mértékű (Ca,Mg)CO

? kiválása becsülhető. Az üledék karbonát tartalmának növekedése mutatja, hogy ez a folyamat valóban végbemegy. Az Ingói-berek nyíltvizes területein lejátszódó folyamatok hasonlóak, mint a Hídvégi-tóban. A nádas területeken azonban, mint már említettük, a nádasalji víz anaerob, vagy anoxikus. A lebontó folyamatok döntőek és a szén-dioxid felszabadulás dominál. Ez a nádasalji víz határozza meg alapvetően az Ingói-berekből kifolyó víz minőségét és közvetve a fenékpusztai szelvény vízminőségét is. Itt a víz pH-ja kisebb, egyéb főion jellemzői azonban a zalaapáti szelvényéhez hasonlók. Az Ingóiberek tehát a Hídvégi-tó hatását a víz szervetlenszén rendszerére közömbösíti, hiszen (Ca,Mg)CC>3 oldódás történik. A karbonát csapadék kicsapódása azután majd a Balatonban következik be újra. A Rába, a Dráva és a Mura vizének szervetlenszén-rendszerét az alábbiak jellemzik: - A víz pH-ja 8 körüli, ami szén-dioxid többletet jelez a vízben az egyensúlyi állapothoz képest (pH =8,4-8,5 lenne az egyensúlyi érték). - Az alkalinitás értéke mintegy fele az egyensúlyinak. - A kalcium koncentráció valamivel az egyensúlyi érték alatt van. - A hidrokarbonát-ion koncentrációja lényegesen alacsonyabb az egyensúlyi értéknél. Ezek az adatok azt jelzik, hogy e folyók vizéből (Ca,Mg)C0

3 kiválásra nem lehet számítani, hanem a víz karbonát csapadékok oldására képes, illetve (Ca,Mg) CO3 kiválást tud megakadályozni a hígító hatása révén. Ez a folyamat a Zala-Balaton rendszerben meg is történhet. 3. A vízpótlás hatása a Zala, Kis-Balaton és Balaton rendszer ionösszetételére 3.1. Vízpótlás a Rábából 3.1.1. Számítások. A vízpótlás hatását a Zala vízminőségére a Rába körmendi és a Zala alibánfai szelvényének vízhozam és vízminőségi adatai alapján mutatjuk be. Azt a helyzetet modelleztük, mintha a vízpótlás működött volna az elmúlt öt év-