Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Szilágyi Ferenc: A vízpótlás hatása a Balaton és a Zala vizének ionösszetételére

A VÍZPÓTLÁS HATÁSA A BALATON ÉS A ZALA VIZÉNEK ION ÖSSZETÉTELÉRE DR. SZILÁGYI FERENC A Balaton vízminőségének javításában fontos szerepet játszik a „Balaton-vízzé válás" folyamata. Ez röviden és leegyszerűsítve azt jelenti, hogy a vízi növények a vízben oldott hidrokarbonátok kötött szén-dioxidját használják az asszimilációs folyamatok során és az eközben kicsapódó biogén mész bizonyos anyagokat magával ragadva, tisztítja a tó vizét és csökkenti az átvilágítottság mértékét. Ez a folyamat gátolja a túlzott növényi élet kifejlődését. A mellékvizek torkolatánál tehát bonyolult víz-élőlény rendszer alakul ki, melynek zavartalan működése biztosítja a Balaton vizének kedvező állapotát (OVH-VIKÖZ 1973). Korábbi évek kutatásainak eredményei arra engedtek következtetni, hogy a tó sajátos geográfiai, hidrológiai és vízminőségi jellegzetességei, valamint a vízgyűjtőjének geológiai adottságai miatt a Balatonban végbemenő CaC0

3 csapadékképződés és -oldódás kiemelkedően fontos szerepet játszik a foszforforgalomban (Tóth et al. 1975, Oláh et al. 1977, Gelencsér et al. 1982, VITUKI 1984, Szilágyi 1994). A kalcium- és foszformérleg vizsgálata alapján megállapítható volt, hogy a Balatonba évente érkező kalcium tömegének 70%-a, a foszfornak pedig 95%-a raktározódik a tóban (van Straten et al. 1979). A kalcium felhalmozódása a szervetlenszén-rendszer egyensúlyi kémiai folyamatainak eredménye. A foszfor adszorpcióval és/vagy kemoszorpcióval kötődik a tó üledékében, főként annak CaC0

3 frakciójában. A vízpótlás az ökoszisztéma működését egyebek mellett a Balaton-vízzé válás folyamatán keresztül is befolyásolhatja. A tanulmányban a vízpótlással a Balatonba juttatott víz hatásait vizsgáljuk a Balaton ionösszetételére és a szervetlenszén-rendszerének egyensúlyi folyamataira. Célkitűzéseink: - A rábai, a drávai és a murai vízpótlás következményeinek vizsgálata a Balaton főion összetételére, szükség szerint figyelembe véve a Zalában és a KisBalaton védőrendszerben (KBVR) végbemenő változásokat. Az összes sótartalom, a nyolc fő ion koncentráció és a szervetlenszén-rendszer változásait követjük nyomon. - Az idegen vízzel történő vízpótlás hatásának elemzése a Balaton víz szervetlenszén-rendszerének egyensúlyi folyamataira, ezen belül a (Ca,Mg)C0

3 kiválásra. A célkitűzés elérése érdekében az alábbi munkákat végeztük: - Elemeztük a vízrendszer egyes vízminőségi adatait az országos törzshálózat alábbi mintavételi helyein (1. ábra): Rába: Szentgotthárd és Rum; Pinka: Felsőcsatár; Dráva: Barcs; Mura: Letenye; Zala: Alibánfa, Zalabér, Zalaapáti; KisBalaton: Balatonhídvég, Fenékpuszta; Balaton: Keszthely, Szigliget, Balatonszemes, Siófok. Ahol rendelkezésre álltak mennyiségi adatok is, ott azokat is A kézirat érkezett: 2004. V. 9. Dr. Szilágyi Ferenc oki. biológia-kémia szakos tanár, tudományos főmunkatárs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék (Budapest).