Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)

Nováky Béla: A Balaton vízpótlása és az éghajlata

A Balaton vízpótlása és az éghajlat 107 számítható egyensúlyi tófelület akár meg is közelítheti a Balatonnak a vízszabályozás által lényegében rögzített tényleges tófelületét, amint ez megfigyelhető volt több alkalommal is az utóbbi években is. Ilyen években a tóból való kifolyás csökken, vagy éppen megszűnik, lelassul a vízcsere, az átmeneti változás a tó vízminőségén is érződik. A tó egyensúlyi felületének ingadozása az éghajlat ingadozásának egyik legfontosabb kifejezője, jelzője. Mivel a tóvízszintnek a műszeres észlelések előtti történelmi időkben bekövetkező ingadozásai közvetett jegyek (pl. a tó körüli térség beépítettségére utaló jegyek) alapján viszonylag jól követhetők, a tóvízszint ingadozásai mindig is fontos kiinduló pontjai voltak a múlt éghajlatának rekonstruálásában. 1.2. A természetes vízkészlet-változás ingadozásának éghajlati összefüggése Az évi természetes vízkészlet-változás (AWj) adott évre a csapadék (/>,), a vízgyűjtő hozzáfolyása (R,) és a vízfelületi párolgás (£,) évi értékeinek ismeretében a AW,=P,+R-E, (2) képlettel számítható. Az egyes évekre előállított AW

t értékek alapján számítható azok M[AW] átlagos értéke, majd ez utóbbi ismeretében az adott évi és az átlagos természetes vízkészlet-változás AW

rM[AW\ különbözetének értékei, azaz az adott évi természetes vízkészlet-változásnak az átlagostól való eltérései. Az eltérések I(AW

rM[AW\) (3) folyamatos összegzésének időbeli alakulása megfeleltethető a lefolyástalannak tekintett tó természetes vízszintingadozásának. A lefolyástalannak tekintett Balaton így értelmezett, fiktív vízszintingadozását az 1921-1970. évekre a 2. ábra mutatja be (Nováky 1993). Az ingadozás szoros összefüggést mutat a hőmérséklet ingadozásával. E £ \o -2500 -3000 >-3500^I I I I I Oím^dimoiffliíoioioiuii'rotiiíDOíii'oioioiai Idö (év) 2. ábra. A Balaton természetes vízkészlet-változása és a hőmérséklet változása