Vízügyi Közlemények, 2005 (87. évfolyam)
Nováky Béla: A Balaton vízpótlása és az éghajlata
A BALATON VÍZPÓTLÁSA ÉS AZ ÉGHAJLAT DR. NOVÁKY BÉLA Az utóbbi években, évtizedekben szerte a világban megfigyelhető volt, hogy az egyes évek időjárása sokszor rendkívülien alakult. így volt ez hazánkban is. Az 1990-es évtized elején sorra következtek a csapadékszegény évek, ami - egyebek közt - a Velencei-tó vízszintjének és a Duna-Tisza köze talajvízszintjének jelentős csökkenéséhez vezetett. A 1990-es évek közepén fordult a kocka, egymást követően csapadékos évek fordultak elő. A bőséges csapadék több vízgyűjtőben, főként a Tisza-medencében, jelentős áradásokat váltott ki. A második évezred utolsó éve újra csapadékban szegény és az átlagosnál melegebb volt, és hasonlóan indultak az új évezred első évei is. 2003-ban májustól igen meleg, csapadékban szegény időjárás kezdődött, ami komoly aszályt váltott ki az ország nagy részén. Az országos képhez hasonlóan alakult az időjárás a Balaton térségében is. A Balaton felületére és a tó vízgyűjtőjére hulló csapadék a 2000-2002. években rendre elmaradt a sokévi átlagostól, a száraz esztendők csoportosan jelentkeztek ( Varga 2003). A Balaton térségét jól jellemző keszthelyi állomáson mért adatok szerint ezek az évek az átlagosnál melegebbek voltak, a 2000. év 11,9 °C évi középhőmérsékletét csak az 1951. évi 12,0 °C érték múlta felül. A szélsőséges időjárás hatása a tó vízszínének alakulásában is megmutatkozott: szokatlanul alacsonyra süllyedt a vízszint, gondot okozva a fürdőzők és üdülők számára. A Balaton helyzetét a közvélemény is aggódó figyelemmel kísérte és kíséri. A szélsőségek, legalábbis érzeteink szerinti gyakoribb megjelenése óhatatlanul felveti a kérdést: vajon az időjárás ilyen alakulása az éghajlatváltozás része, mi több, annak igazolása, vagy csupán a véletlen játéka, ami belefér a köztudottan igen változékony, szeszélyes éghajlatunkba. A kérdésre adandó válasz megalapozására foglalkozunk a Balaton vízháztartásának egyes kérdéseivel, vizsgáljuk, hogy a Balaton térségében kimutathatók-e az éghajlat változására utaló jelek, áttekintjük az éghajlatváltozás legfőbb bizonytalanságait, a légkör globális melegedéséhez kapcsolódóan éghajlati forgatókönyveket állítunk össze a Balaton térségére az éghajlati hatásvizsgálatok megalapozásához, végül elemezzük a lehetséges éghajlatváltozásnak a tó egyensúlyi vízfelületétére gyakorolt hatását. 1. A Balaton vízháztartásának éghajlati összefüggései 1.1. A Balaton egyensúlyi tófelülete A tavakat a felületükre hulló csapadék (P t ó) táplálja, az onnan elpárolgó víz (E t ó) fogyasztja. Ha sokévi átlagban a párolgás meghaladja a csapadékot, azaz E l ó>P t ó, a tó tartósan csak akkor marad fenn, ha a párolgási többletet a tavat tápláló vízfolyáA kézirat érkezett: 2004. V. 22. Dr. Nováky Béla oki. hidrológus mérnök, CSc, egyetemi docens. Szent István Egyetem (Gödöllő).
