Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 97 A kutatásnak a modellezésre és az adatok megosztására éppúgy ki kell terjednie, mint az előrejelzésre. Egyértelműen szükség van a különböző adatforrások közötti interfészek és az adatcsere speciális kívánalmainak jobb definiálására. A létező modelleket és modellezési módszereket össze kell hasonlítani azok ugyanazon vízgyűjtőn történő alkalmazásával és értékelésével. Több nemzetközi együttműködésre, a tapasztalok jobb megosztására, és alkalmakra van szükség, amikor tanulni lehet egymástól. Ugyanakkor az erőforrások optimális felhasználása szempontjából igen nagy jelentőségű az az EU 6. Kutatási Keretprogramban szervezett új Összehangolt Cselekvés (Concerted Action), melyet ERAnet ill. CRUE néven indítottak a tag- és csatlakozó országok K+F tevékenység irányításáért felelős szerveinek részvételével. A fő cél a nemzeti és közösségi kutatások eredményeinek szintézise, a célkitűzések harmonizálása annak elkerülésére, hogy egyazon kutatási terület ismétlődő kutatására kerülne sor. Az oktatás és az ismeretek cseréje terén is a BPD nagy hangsúlyt fektet az elvégzett kutatások hasznosulására. A tudás elmélyítésének igen fontos eszközei a nemzetközi szakmai szövetségek által szervezett graduális és posztgraduális tanfolyamok, a Fejlett Tudás Tanfolyamai (Advanced Study Courses - ASC), továbbá az egyes szövetségek, szervezetek által a regisztrációhoz előírt Szakmai Fejlődés Folytatása (Continuing Professional Development - CPD) egy éves programjának teljesítését a regisztráció részeként. Sok CPD tanfolyam, szeminárium és konferencia áll rendelkezésre nemzetközi téren. A BPD javasolja, hogy az árvizek kezelésével foglalkozókat, beleértve a helyi hatóságok személyzetét, a területhasználat tervezőit és a kimenekítő szolgálatokat is be kellene vonni a képzési és oktatási programokba. 2.6. A Legjobb Gyakorlat Dokumentum a víz visszatartásáról és a nem-szerkezeti jellegű tevékenységekről Alapelvnek tekinti a BPD, hogy „minden köbméter víz, amit nem vezetnek át azonnal a következő víztestbe, nyereség a vízjárásra, és távol tartja a terhelés egy részét az árvíztől." Éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonít a vizek természetes úton történő visszatartását elősegítő területhasználatoknak, megoldásoknak, mint a növényzet, a talaj, a terepfelszín, és a vizes élőhelyek tározó hatása. Mivel a természetes tározókapacitás kihasználása lassítja a vízszintemelkedés intenzitását és viszonylag csökkenti is az árvizet, a víz természetes közegen történő visszatartásának prioritása kell legyen a gyors vízlevezetéssel szemben. Noha ez a hatás különösen a kis- vagy közepes árvizek esetében érvényesül, intenzív és tartós esőzéskor kevésbé, de még mindig rendkívül jótékony hatású, amikor a hordalékhozam csökkenéséhez vezet. Ösztönzi a BPD az árvizek ökológiai szempontú kezelési stratégiáját a vízgyűjtő területhasználatának javítása és a folyók természetes ártereinek