Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások
84 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án A tartalmi előírásokat illetően a Keretirányelv VII. melléklete a 8. pontban csak jegyzéket és összefoglalót ír elő a gazdaság különböző ágazataival kapcsolatos programokról és tervekről, kibocsátásokra és víztípusokra koncentrálva. Fontos ugyanakkor, hogy a Keretirányelv a 13. cikk 5. bekezdésében azt írja, hogy „A vízgyűjtő gazdálkodási tervek kiegészíthetők a részvízgyűjtőkre, ágazatra, problémára vagy víztípusra irányuló részletesebb programokkal vagy gazdálkodási tervekkel a vízgazdálkodás különleges problémáinak kezelése céljából." Ezzel az előírással a VKI gyakorlatilag megteremti a kapcsolatot a környezeti, valamint a gazdasági és szociális célkitűzések elérését biztosító tervezések között, magyarán lehetővé teszi a különböző célú tervezések interaktív módon, integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervben történő egyesítését. A probléma ugyanis az, hogy a VKI szerinti vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés csak a vizek és a vízi környezet jó állapotának megőrzése szempontjából integrált, ugyanakkor a különböző ágazatok fenntartható, a vízgazdálkodás lehetőségeivel és vízvédelmi környezeti célkitűzéseivel is összhangban lévő fejlesztésére, az alkalmazható módszerekre vonatkozóan is szükség van vízgyűjtő alapú integrált tervezésre (Szlávik-Szilárd 1997, Ijjas 2003). Erre a '90-es évek második felében volt is központi program, de finanszírozási nehézségek miatt leállt. Akkor készült el a Hortobágy-Berettyó (Senator Consult - ír együttműködésben), a Duna jobb parti vízgyűjtők Gönyű és Dömös között (WS Atkins), a Kígyós-Igal-Ferenc-tápcsatorna (Thesis), a Maros (Thesis), a Lónyay-Jocsatorna (VÍZITERV Consult), a Hernád (VITUKI Consult-RIZA együttműködésben) és a Sajó-Bódva-vízgyűjtő (CH2M HILL) vízgyűjtő-gazdálkodási terve. Hasonló célkitűzéseket fogalmaz meg a folyógazdálkodási programról szóló 2014/2000. (II.2.) Kormányhatározat is az ökológiai, társadalmi, gazdasági (ágazati) célkitűzések összehangolt megjelenítése terén (Szlávik-Deseő 2004a, 2004b). Ezen túlmenően emlékeztetünk arra is, hogy az ENSz-EGB „Irányelv az árvizek fenntartható megelőzéséhez" és az EU, Norvégia, Svájc és a csatlakozó országok víz-igazgatóinak kezdeményezésére kidolgozott, az előzőekben már említett „Az árvíz megelőzés, árvízmentesítés és árvízvédekezés legjobb gyakorlata" dokumentum is a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekbe integrált árvízvédelmi tervezést szorgalmazza (EU 2005). Összefoglalva: célszerűtlen kétféle vízgyűjtő-gazdálkodási tervezést folytatni, netán a gazdasági és szociális célkitűzésekkel foglalkozó tervezést elhagyni, helyette azt javasoljuk, hogy integrált vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés keretében kerüljön sor valamennyi célkitűzés kielégítési feltételeinek meghatározására, különös tekintettel a VKI szerinti szempontokra.
