Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások
82 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án medence esetében, ahol a Duna természetes vízgyűjtőjéhez hozzácsatolták a bolgár-román határtól a Delta-vidékig tartó Fekete-tenger parti vízgyűjtőt). A vízgyűjtő kerület, vagy a nagy kiterjedésű vízgyűjtő esetében a tervek több részvízgyűjtőre készülhetnek. Magyarországnak a Duna vízgyűjtő kerületének az ország teljes területére eső részére kell vízgyűjtő gazdálkodási tervet készítenie. A Keretirányelv már a Preambulumban, továbbá az igazgatási intézkedéseknek a vízgyűjtő kerületekben történő összehangolásával foglalkozó 3. cikkben, de itt a 13. cikkben is kezeli a határokkal osztott vízgyűjtők problematikáját. Mi több, adekvát választ tartalmaz arra, a saját gyakorlatunkban megoldandó problémára is, mely abból fakad, hogy a Tisza vízgyűjtőjén osztozó országok EU státusza eltérő (tagállamok és nem-tagállamok). „A tagállamok biztosítják azt, hogy azt a vízgyűjtőt, amely több mint egy tagállam területére terjed ki, nemzetközi vízgyűjtő kerületté nyilvánítsák. Az érintett tagállamok kérésére a Bizottság elősegíti az ilyen nemzetközi vízgyűjtő kerületek kialakítását. Minden tagállam biztosítja a megfelelő igazgatási intézkedéseket - ide értve a megfelelő illetékes hatóság kijelölését - ezen irányelv szabályainak alkalmazásához a nemzetközi vízgyűjtő kerületeknek a tagállam területére eső részén." — 3. cikk 3. pont. „Abban az esetben, ha egy vízgyűjtő-kerület túlterjed a Közösség határain, az érdekelt tagállam vagy tagállamok törekednek a megfelelő koordináció kialakítására az érintett nem-tagállamokkal, azzal a céllal, hogy ennek az irányelvnek a célkitűzéseit a teljes vízgyűjtő kerületben eléljék. A tagállamok a saját területükön belül biztosítják ezen irányelv szabályainak alkalmazását." - 3. cikk 5. pont. „A Közösség határain túlnyúló nemzetközi vízgyűjtő kerület esetében a tagállamok egyetlen vízgyűjtő gazdálkodási terv készítésére törekednek, és akkor, ha ez nem lehetséges, a terv lefedi legalább a vízgyűjtő kerületnek az érintett tagállam területére jutó hányadát." - 13. cikk 3. pont. A Közösség határain túlnyúló problémák integrált megoldására irányuló döntés példájaképpen bemutatjuk az EU strukturális alapok egyikének, az Európai Regionális Fejlesztési Alap (The European Regional Development Fund - ERDF) keretében működő INTERREG IIIB CADSES program (2002-2006) működési területét. Az Interreg IIIB az Interreg III Közösségi Kezdeményezés transznacionális együttműködést támogató pillére. Elődje az Interreg IIC program volt. A IIIB pillér megvalósítása során az európai térséget tizenhárom, egymást részben átfedő területi egységre osztották fel. Magyarország a közép-európai, adriai, délkelet-európai térség részeként (Central Adriatic, űanubean, .South-East European Space CADSES) vesz részt az együttműködésben. A regionális fejlesztési alapok működési területe kiteljed a harmadik országok területére is, amennyiben az adott, a tagországok, vagy csatlakozó országok problémájának megoldása azt megkívánja, avagy a harmadik országokon belüli intézkedések elmaradása azt lehetetlenné teszi. Az ilyen integrált projektek esetében a harmadik ország területén is megvalósítandó integrált intézkedés az INTERREG projekt keretében kerül
