Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

68 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án idehaza is rendkívüli, ámde többnyire sikeresen kivédett árvizek, pl. a Felső-Tisza (1998), a Bodrog (1999) és a Közép-Tisza (1999, 2000) rendkívüli árvizei (Váradi-Varga-Szlávik 2003a,bj, a Duna Budapest feletti szakaszán és a betorkolló mellékvizeken levonult rendkívüli árvíz (2002), illetve esetenként gátszakadást okozó, de - szerencsére - emberáldozatokkal nem járó árvizek is: Surány, Duna (1991) (Gál 1992/ Gyula, Fehér-Körös (1995) (Szlávik-Kiss-Galbáts 1999), Tarpa, Felső-Tisza (2001) (Váradi-Varga-Szlávik 2003c/ Az árvízi események hatására, közvetlenül pedig a 2002. augusztusi árvizek nyomán - melyek több milliárd euróra rúgó károkat okoztak és emberáldozatokat követeltek - fontos nemzetközi kezdeményezések születtek a határokon átnyúló együttműködés elősegítésére, fokozására (UN-ECE 2000): - Berlinben, 2002. szeptember 15-én magas szintű találkozót hívtak össze a Duna, Elba és az Odera menti katasztrófákat elszenvedett országok, Ausztria, Csehország, Német Szövetségi Köztársaság (illetve érintett tartományai, Bajorország, Szászország és Brandenburg) és Lengyelország miniszterelnökeinek részvételével, melyen közzétették azt az 5 pontot, amelyet németek dolgoztak ki az árvíz megelőzéssel és árvízmentesítéssel összefüggésben; - az Európai Unió (EU), Norvégia, Svájc és a tagjelölt országok víz-igazgatóinak Koppenhágában, Dániában 2002. november 21-22-én tartott informális találkozója abban egyezett meg, hogy elkészítteti az árvíz megelőzés, az árvízmentesítés és az árvízvédekezés "legjobb gyakorlat" dokumentumát, amelyet a víz-igazgatók következő, 2003. júniusában, Athénban tartott találkozóján be is mutattak; - a Duna védelméről és fenntartható használatáról szóló Szófiai Konvenció (Prehoffer 2004) által létrehozott Duna-védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) 5. rendes ülésén, 2002. november 29-én úgy határozott, hogy állandó Árvízvédelmi Szakértő Csoportot (FP EG) hoz létre a Duna-vízgyűjtő Fenntartható Árvízvédelmi Cselekvési Tervének (DRB AP) kidolgozása és az Európai Bizottság LISFLOOD korai riasztó rendszere Duna-medencében történő bevezetésének és alkalmazásának elősegítésére; - Budapesten, 2002. november 30-án és december l-jén nemzetközi konferenciát rendeztek az árvízi helyzetek megelőzéséről a társadalmi-gazdasági és a környezeti szempontok integrálásával, melynek zárónapján Budapesti Kezdeményezés a fenntartható árvízkezelésre irányuló regionális együttműködés erősítésére címmel közös nyilatkozatot fogadtak el Magyarország, Csehország, Szlovákia, Románia és Brandenburg tartomány miniszterelnökei, Ausztria külügyminisztere és más magas rangú vendégek részvételével; - Bonnban, 2003. február 5-6-án magas színvonalú nemzetközi munkaértekezletet tartottak „Elővigyázatos árvízvédelem Európában" címmel, melyen nemcsak fontos ajánlások megfogalmazására került sor, de ezen rendezvényen került megszervezésre az a szűkebb munkacsoport, melynek feladata a korábban említett „Legjobb gyakorlat" dokumentum megfogalmazása volt. A Hollandia és Franciaország által vezetett csoportban Németország, Magyarország és az EU