Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Fekete Jenő György: A "két kultúra" és a környezetvédelmi innováció

A „két kultúra " és a környezetvédelmi innováció 593 vényesülhetnek. Erre a magyar tudományos élet készen áll, a gazdaság érdekeltté tehető, deregulációval és kedvezményekkel a működő tőke-befektetések ösztönöz­hetők. A globalizációt nem feltétlenül kell mumusnak tekinteni, de ha most ismétel­ten lépéshátrányba kerülünk, akkor a harmadik világhoz hasonlóan a globalizáció ál­dozatává válhatunk. Érdemes megemlíteni, hogy a külföldi tulajdonrészesedés ará­nya a hazai K+F vállalatokban 61-62%. Ilyen arány mellett nehezen biztosítható a hazai műszaki fejlesztés nemzetgazdasági érdekérvényesítése. A globalizációs fo­lyamat előrehaladásával - hacsak nem tesszük meg a szükséges gazdaságpolitikai lépéseket - az arány még tovább romolhat. Magyarországon a hazai K+F elsősorban kis- és középvállalkozásokhoz kötő­dik. Míg ezek a vállalkozások gazdaságilag is kritikus helyzetben vannak, olyan in­novációt gátló intézkedésekkel és körülményekkel is szembe kell nézniük, melyek versenyképességüket nem javítják, hanem inkább rontják. Ezért szükséges a követ­kező intézkedések megtétele: - A kis- és középvállalkozások által pályázatilag elnyerhető pénzügyi támoga­tás mértékét úgy kell megállapítani, hogy tegye lehetővé nagyívű, hosszú tá­vú, nemzetközileg is versenyképes technikák, technológiák fejlesztését, sza­badalmi bejelentését és a piaci feltételek megteremtését; - A költségvetési források korrekt felhasználásával növelni kell az eredmé­nyek hasznosulási rátáját függetlenül attól, hogy a támogatást költségvetési kutatóhely, vagy vállalkozás kapta; - A költségvetési támogatások adminisztrációs és elszámolási rendszerét egy­szerűsíteni szükséges, vonatkozik ez a nemzetközi pályázatokra is. Nem a magyar kisvállalkozót kell azért szidni és felelőssé tenni, hogy jogi szem­pontból is sokszor kezelhetetlen, értelmezhetetlen és bonyolult pályázatokat nem tud kielégítően megírni; - A hazai bankrendszert érdekeltté kell tenni a K+F támogatásában, a kocká­zati tőke hazai vállalkozásokba történő befektetésében; - Az innovációt támogató intézményrendszert korszerűsíteni és egyszerűsíteni kell, különben az átfedések, a tájékoztatás hiánya miatt párhuzamos, vagy megismételt, esetenként befejezetlen kutatások miatt a pénzforrások, de az emberi tudás felhasználásának hatékonysága is alacsony marad. 5. Az értelmiségi kihívás Sajnos a humán-értelmiség XXI. század tudományos kihívásait szinte kizárólag csak magának könyveli el. A mérnököt, a kutatót amolyan csodabogárnak tekinti, aki nem érti a magasabb filozófiát, nincs elég műveltsége a határokon átívelő, új po­litikai, gazdasági, társadalmi trendek megítéléséhez. Suszter maradj a kaptafánál! Mérnök, maradj a logarléc tologatásnál! Pedig nem is emlékszem, hogy mikor lát­tam utoljára logarlécet. Az információs kor új jelenségei új feladatokat jelentenek a mérnök társada­lom számára is. Ezt kell kezelnie a műszaki értelmiségnek, és különösen azoknak,

Next

/
Oldalképek
Tartalom