Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Orlóci István: A közösségi vízgazdálkodás felé

A közösségi vízgazdálkodás felé 57 X. táblázat Magyarország elméleti vízerőkészlete Vízfolyás 1931 -1940. évi vízhozam adatsor alapján számított értékek (Keretterv 1965) 1901-1970. évi vízhozam adatsor alapján számított értékek Fajlagos (50%-о teljesítmény A vizeró-készle megoszlása E50 alapján T„ T„ E,0 Ей T,0 T» T„ Ею Eso Е», MW GWh/év MW GWh/év kW/km % Duna Dráva Mura Sió Ipoly Rába Lajta 638 92 15 2,0 2,4 37 1,2 348 44 6,3 0,2 0,3 14 0,7 4951 698 114 13 16 274 9,4 3000 378 54 1,6 2,9 121 5,9 884 117 13 4,5 3.2 33 1.3 707 88 10 2,6 1,5. 24 1,1 320 46 4,8 0,5 0,2 13 0,4 5970 781 87 25 16 219 8,7 5348 680 76 18 10 187 7.9 2805 399 42 4,8 1,8 ПО .3,3 1700 533 267 21 8,6 119 60 71,82 9,13 1,02 0,24 0,13 2,52 0,11 Duna vr. összesen: 787,6 413,5 6075,4 3563,4 2056,0 834,2 384,9 7106,7 6326,9 3365,9 731 84,97 Tisza Maros Körösök Sajó Hernád Bodrog Kraszna Szamos 96 7,5 5,5 13 14 2,4 0,1 9,4 38 5,1 1,4 2,8 4.1 0,8 0,1 3,1 715 61 39 88 96 17 0,9 66 325 44 12 25 36 6,5 0,6 27 157 13 7,5 24 28 3,9 0,5 15 99 8 4.8 15 19 2,2 0,2 6.9 27 4.5 1.6 5,2 6,5 0,5 0,1 2,2, 912 78 44 143 170 21 2,4 77 708 59 35 III 139 15 1.6 so 239 39 14 46 57 4,7 0,6 19 166 178 17 130 206 44 4,5 133 9,51 0,79 0,48 1,49 1,87 0,20 0,02 0,67 Tisza vr. összesen: 147,9 55,4 1082,9 476,1 248,9 155,1 47,6 1447,4 1118,6 419,3 121 15,03 Folyók összesen 936 469 7158 4040 1305 989 433 8554 7446 3785 100,00 Kisvízfolyások: 47 13 320 112 7,4 (4,3%)' vek nemcsak többszörösen megtérítették a beruházott tőkét, hanem folyószakaszaik gazdag élővilágú, keresett kirándulóhelyek is. Mindezekkel együtt meg kell teremteni a halállomány szaporodásának, valamint a meglévő és a lehetséges új élőhelyek szukcessziójának és a tájba szerveződésüknek a feltételeit. Feladataink hatékony végrehajtásának célirányos módszere az elméletileg megalapozott, intézményesített, és a folyó menti közösségek által támogatott, tervszerű folyógazdálkodás. A jelzők megvalósításával és az alkalmazási tapasztalatok hasznosítása során alakul ki a mindenkori körülményekhez illeszkedő legjobb gyakorlata a folyógazdálkodásnak. 4. Összefoglalás A több mint ezer éve államalkotó és a táj készleteivel gazdálkodó magyarság fennmaradásának elsődleges feltétele volt a vízjáráshoz alkalmazkodó gazdálkodás. Folyóink szabályozásának pedig meghatározó volt a szerepe a gazdasági fejlődésben és a lakosság gyarapodásában. Az Európai Unió tagjává válás az ország vízgazdálkodási történetének új, paradigma váltó fordulópontja. Az EU Víz Keretirányelve a vizek „jó állapotának" elérését tűzi ki célul, és szigorú feltételekhez köti a gaz-