Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Nagy László: Gátszakadás a Bárna-patakon

570 Nagy László I. táblázat Az engedélyezett és épített tározó összehasonlítása Létesítmény A 2000-ben kiadott létesítési engedély szerint Engedély nélkül épült Kialakítás: hossz-töltéses oldaltározó völgyzárógátas tározó Vízfelület: 41 000 m

2 90 600 m

2 (~11 000 m

2) Tótérfogat: 42 180 m

3 100 100 m

3 (túlduzzasztva: 250 000 m

3) Átlagos vízmélység: 1,03 m 1,3 m (túlduzzasztva: 2-3 m) Töltés magassága: 1,95 m 4-5 m (maximumnál) Rézsűhajlás: 1:3,5 változó, 1:1-1:2 Vízkivételi műtárgy: Bárna-patak 9+182 km sz. nem létesült, mivel völgyzárógátas Leürítő műtárgy: Bárna-patak 8+570 km sz. kb. az engedély szerinti helyen Leürítő műtárgy: monolit vb. zsilip monolit vb. barátzsilip Leürítő műtárgy: 1,0x1,0 m vízoldali alagút nincs feltárva, vélhetően 0 0,40 m cső Leürítő műtárgy: ürítő csatorna nem létesült, mivel völgyzárógátas Leürítő műtárgy: a csatorna felett és alatt 6-6 m hosszban 0,30 m vtg. terméskő burkolat nincs rá adat, hogy megépült A gát anyaga: Homok, helyi anyagú támasztótestek között vízzáró agyagmaggal Homok, szerves (növényi) anyagokkal, vízzáró szerkezet nélkül Árapasztó: nem terveztek, mivel az oldaltározós kialakítás mellett műszakilag nem indokolt betonba rakott kőburkolat, -10-15 m hosszú, a gátkoronába -0,20-0,30 m mélyen ívesen süllyesztve, alvízi bekötés megoldatlan. Vízmérce: rézsüs lapvízmérce nincs rá adat, hogy megépült Un. kacsasziget: tó É-i végén (178,54 m

2) engedély szerint elkészült Halágy és teleltető: tározótérben, 120 m

2,2,3 m vízmélység, földmedence alvízi oldalon készült, szakadás után megsemmisült 2.2. Vízjogi szabályok megsértése A figyelmen kívül hagyott vízjogi szabályok részben aktív, részben passzív magatartásra utalnak. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. tv, valamint a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet előírásait az alábbiakban részletezett módon sértették meg: - Lényegesen eltértek a vízjogi engedélyben engedélyezett létesítménytől kialakításában, méretében és működési módját illetően (/. táblázat). Az engedélyezett - árvízi veszélyhelyzetet kevésbé okozó - oldaltározó helyett kereszttöltéses tározót építettek. A megvalósított létesítményre nem volt engedély. - A tározóban tartott vízoszlop több mint 2 m-rel meghaladta a létesítési engedélyben szereplő vízszintet. - A tározót feltehetően 2003 tavaszán kezdték feltölteni, ami a tározó üzembe helyezésének minősül. Az üzembe helyezéshez az üzemeltetési engedélyt nem kérték meg, és ekkor a tározó műszakilag még nem volt kész. - A feltöltött tározó felügyelet, illetve kezelőszemélyzet nélkül volt, annak ellenére, hogy az első feltöltés időszakában rendkívül fontos a tározó fokozott felügyelete.