Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Konecsny Károly: A felső-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer egy éves üzemelésének értékelése

550 Konecsny Károly lomás, tehát 2,5-ször kevesebb, mint a vízgyűjtő magyarországi részén. Ahhoz, hogy Kárpátalján is az optimálishoz közelítő állomássűrűsséget érjünk el mintegy 50 vízrajzi távmérő állomás üzemeltetésére lenne szükség. 2004. év végén magyar és más fejlesztéseket követően a Felső-Tiszán összesen 42 vízrajzi távmérő állomás működött, amiből 20 db. Kárpátalja területén (1. ábra). 2. A 2003—4. közötti időszak üzemelési tapasztalatai A felső-tiszai közös magyar-ukrán vízrajzi távmérő rendszer 2003.X. 1 .-2004.X.31. között alapvetően jól működött, nagyságrendekkel növelve a vízgyűjtő felső részéről származó rendkívül értékes objektív, mért vízrajzi adatok mennyiségét, ugyanakkor nagymértékben lerövidült az észlelés, adattovábbítás időtartama. A rendszer folyamatosan továbbított adatokat, néhányszor fordult csak elő, hogy a magyarországi vagy ukrajnai alrendszer egészében rövid időre leállt. Ilyen leállás a központi számítógép, szoftver időleges meghibásodása (lefagyása), áramszünet, illetve az URH adatátviteli hálózat központi gyűjtő tornyánál (Jármi) történt meghibásodás esetén következett be, de ezek időtartama általában csak kivételesen haladta meg az 1-2 órát. A mérő, adatgyűjtő, adattovábbító, jelfeldolgozó, megjelenítő és archiváló rendszer funkciói jól működtek, egyes részegységekkel a mostoha körülmények következtében voltak időnként gondok. A rendszer működési biztonságát hosszabb ideig (hónapok) kedvezőtlenül befolyásoló probléma volt két magashegyi URH átjátszónál (Rahó-Tyerentyin, Pláj) bekövetkezett meghibásodás és a nehéz közlekedési lehetőségek miatti hosszadalmas hibaelhárítás. Különösen a Rahó-Tyerentyin átjátszóállomás (1. ábra) problémáját kell kiemelni, amelyet többször is ért villámcsapás és emiatt nagyon sok adatkimaradás történt. 2.1. Vízállás Az érzékelő műszerekkel felszerelt 29 vízállást mérő állomásnál reggelenként 6(7) órakor mért 8613 adatból 1342 (15%) nem jutott be a nyíregyházi távmérő központba. Havi bontásban a legtöbb adatkimaradás 2004. januárban volt, 207 db (15%), az átjátszó leállások miatt. Apláji és rahó-tyerentyinyi átjátszók áprilisban történt javítását, újbóli üzembe helyezését követően számottevően javult a helyzet, májusban az összes adatkimaradás mindössze 18 (2%) volt, ami az addigi legkisebb havi érték. Ezt követően a havi adatkimaradások száma 4-10% között változott. A vízállás adatkimaradások számának időbeni összesített alakulását a 3. ábrán mutatjuk be. Az adatkimaradásos napok számát úgy vizsgáltuk, hogy a reggeli vízmérce leolvasással egyidejű távmért adat meglétét néztük meg. Amennyiben ebben az időpontban nem volt távmért adat, akkor adatkimaradásos napnak tekintettük, attól függetlenül, hogy a nap más időszakaiban érkezett adat. Ez fordítva is érvényes, ha reggel 6(7)-kor volt adat, de a nap más időszakaiban nem volt, úgy tekintettük, hogy aznap volt adat.