Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
3-4. füzet - Gulyás Pál: A rotatoria és curstacea plankton biodiverzitás monitorozása a Tiszabercel Balsa közötti Tisza szakaszon és holtágban
A Rotatoria és Crustacea plankton biodiverzitás monitorozása a ... 507 Újabb ritka fajok gyakorlatilag nem kerültek elő. A Copepodák fajszáma lényegesen kisebb volt és szemben a korábbi évekkel csak egy-egy alkalommal és néhány víztérben (pl. Kacsa-tó, Remete-zugi-Holt-Tisza) alkotott nagyobb egyedsűrűségü állományokat egy-egy faj naupliusz és kopepodit lárvája. Az antropogén hatások elsősorban a Lónyai-csatornában tapasztalhatók. Ennek eredményeként a víz szennyezettsége, eutróf (nyáron politróf) állapota miatt kevés Crustacea faj előfordulását állapítottuk meg. A cianid szennyezést követő időszakban 2000 nyarán és őszén, továbbá a 2001ben végzett vizsgálatok eredményei általánosságban hasonló képet mutattak. Az állományok faji összetételében bekövetkezett változások oka az, hogy ebben az időszakban magasabb volt a vízállás a holtágakban is és a mocsarakban is. A mennyiségi vizsgálatok eredményei is alátámasztják, hogy a tiszai szelvényekben, 1996-ban a tartós kisvizű időszakokban, nagyobb egyedsűrűségű állományok alakultak ki, mint az utóbbi két évben. Ez a holtágakra is és a mocsarakra is fokozottan jellemző, melyekben egy-egy ágascsápú rákfaj, vagy az evezőlábú rákok különböző lárvái alkottak nagyobb állományokat különösen a nyár eleji és őszi időszakokban. A vizsgálatok eredményei alapján a vízterek a Crustacea állományok faji összetétele és egyedsűrűsége szerint négy csoportba sorolhatók: - Tisza (Tiszabercel, Balsa), - Mocsaras területek (Mocsolya, János-tó), - Holtágak (Szakadás, Oláh-zugi-, Marót-zugi-, Remete-zugi-Holt-Tisza, Kacsa-tó), - Lónyay-főcsatorna Az eredmények ismeretében általánosságban megállapítható, hogy: - a lassú áramlási sebességű vízfolyásokban, állóvizekben a Rotatoria és a Crustacea plankton alkalmas a monitorozásra, biológiai vízminősítésre, valamint a trófia szint becslésére, - a mocsaras, nedves területeken, ahol korlátozott a vízcsere egy-egy víztérre jellemző faji összetételű Rotatoria és Crustacea állományok alakulhatnak ki, melyek között ritka fajok is megtalálhatók. A szélsőséges körülményeket tűrő fajok ezekben a vízterekben nagy egyedszámban képesek elszaporodni, - a holtágakban, lefuződött folyómedrekben állományaik egyedsűrűségének ismeretében javasolható a szükséges vízcsere, annak időpontja előre is jelezhető, - a kis és közepes áramlási sebességű vízfolyásokban, csatornákban állományaik faji összetételének és egyedsűrűségének segítségével szennyező, ill. mérgező anyagok jelenléte megállapítható, - a Tisza zooplanktonja a Tiszabercel-Balsa közötti folyószakaszon az 1996ban és 2000-ben végzett vizsgálatok eredményeihez képest 2001-ben kismértékben átalakult. A korábbi években „megszokott" Zooplankton állománytól eltérő állományok alakultak ki, amelyekben a domináns fajok többnyire ugyanazok maradtak, a változásokat az ún. kísérő fajok részbeni kicserélődése, valamint az jelenti, hogy azok közül több az utóbbi évben nem került elő,