Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról
A települési csapadékvíz-elhelyezés időszerű problémáiról 437 9. ábra. A dél-pesti szennyvíztelep záportározója (fénykép) Figure 9. Stormwater storage basin of the sewage treatment plant of South-Pest mely a dél-pesti szennyvíztelep 3600 m 3-es záportározóját mutatja. A három egység egymást követően, a képen balról jobbra töltődik fel, illetve teljes teltség esetén a víz átbukik a jobb oldali bukókon. A csapadékeseményt követően a tározott vizet a telep belépő oldalára vezetik és így az első szennyezőhullámban (first flush) érkező víz kezelésre kerül. Tározómedencék vízminőségre gyakorolt hatása nagyban függ két ellentétes tényezőtől. A hosszabb visszatartási idő jobb eltávolítási hatásfokot eredményez, másrészt ugyanabban a medencében rövidebb visszatartási idővel nagyobb vízmennyiség kezelhető, de gyengébb hatásfokkal. A két tényező megfelelő kombinációja eredményezheti hosszú távon a legjobb szennyezőanyag eltávolítást. A tározók hatása, mind árvízcsökkentő, mind szennyezőanyag eltávolítási szempontból általában széles határok között változik. Tervezésükkor ezért figyelembe kell venni a helyi hidrológiai viszonyokat és azok hatását a lefolyásra. Jelentős megtakarítás érhető el a túlméretezés elkerülésével, ha a helyi körülményeket figyelembe veszik (Urbonas et al. 1996). A szennyezőanyagok nagy része a lebegtetett hordalékhoz kötődik, ezért a vízgyűjtő felszínének szemeloszlása fontos ismeret a medence kialakításakor, melynek kettős funkciót kell betöltenie (szennyezőanyag-eltávolítás és tározás). A tározók hatékonyságával kapcsolatban bizonyos kritikákat is megfogalmaznak: — hatékonyságuk elmarad a várakozástól és az idővel romlik, különösen, ha fedett létesítményekről van szó. Ez a fenntartás elmaradására vezethető vissza, amit a nehéz megközelítés, vagy egyszerű emberi hanyagság (pl. a kezelőszemélyzet változása kapcsán) okoz;