Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Gayer József: A települési csapadékvíz-elhelyezés aktuális problémáiról

422 Gayer József A vízgyűjtő állapota Árhullám-kép Jellemzés Természetes vízgyűjtő Előváros Belváros Alacsony lefolyási hányad; elhúzódó árhullám Növekvő mennyiségű és gyorsabb lefolyás; magasabb árvízcsúcs Drasztikusan megnőtt lefolyás; rövid tetőzési idö; nagy árvízcsúcs 1. ábra. Az urbanizáció hatása a lefolyásra Figure 1. Effect of urbanisation on runoff növekedése, valamint a csökkenő felületi tározódás és ugyancsak csökkenő felületi érdesség miatt, a vízvezető képesség jelentős növekedése jelenti. Ennek következtében a városiasodást megelőző korszakhoz képest megnő a lefolyás, a kialakuló tetőző vízhozam és csökken az összegyülekezési idő, ill. az árhullám tetőzési ideje (7. ábra). A másik negatív hatás a településen áthúzódó vízfolyások fokozódó eróziója. A természetes vízfolyások geometriai viszonyai jól mutatják a vízgyűjtő hidrológiai viszonyaiban beállt változásokat. Átlagos esetben olyan tetőző vízhozam növekedésre számíthatunk, ami egy kisvízfolyás keresztmetszetét akár kétszeresére is növelheti. A nagykiterjedésű városoknak a helyi klimatikus viszonyokra gyakorolt hatását már régebben felismerték. A módosult mikroklíma sok összetevőnek az eredménye lehet, mint például az energiaháztartásban bekövetkezett változás, légszennyezés, a légmozgást befolyásoló tényezők (magasházak), földhasználati változások, üvegházgázok kibocsátása. Ezek a tényezők befolyással vannak a sugárzási egyensúlyra, valamint a csapadék és a párolgás mennyiségére, ezáltal a hidrológiai ciklusra is. Együttes hatásuk eredményeként nagyvárosok éves csapadékösszege 5-10 százalékkal is magasabb lehet, mint a környező területeké, és az egyes csapadékesemények során a különbség elérheti a 30%-ot is (

Geiger et al. 1987/ A nagyobb csapadékot általában a város szél alatti részén mérik. A természetes vízgyűjtőről és a városi területről származó árvízhozamok közötti különbség, illetve a lefolyó mennyiség növekedése általában a terület lefolyási tényezőjében bekövetkező változással jellemezhető. Minthogy a természetes körülményekre érvényes lefolyási tényező változhat a csapadékesemény alatt a talaj telítetté válása következtében, a különbség csökken a nagyobb visszatérési idejű eseményeknél.