Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Orlóci I.-Szesztay K.: Árvízi kockázat a Tisza vízrendszerében

410 Orlóci István - Szesztay Károly VII. táblázat Kockáztatott vagyon az ártereken Kockáztatott vagyon az ártereken Települési Duna-völgy Tisza-völgy Összesen Települési milliárd Ft (1996. évi áron) Ipari bruttó eszközérték 451,29 420,45 871,74 Építőipari bruttó eszközérték 33,91 31,57 65,48 Mezőgazdasági eszköz 70,49 138,84 209,33 Kiskereskedelmi eszköz 34,26 56,57 00,83 Anyagi infrastruktúra 166,26 276,16 442.42 Vendéglátás 6,24 9,93 16,17 Szálláshely 8,95 11,62 20,57 Önkormányzati vagyon 108,55 214,43 322,98 Kincstári vagyon 44,64 90,71 135,35 Lakásérték 917,17 1113,11 2030,28 Lakás belső érték 60,72 97,00 157,72 Ipari készlet 5,16 8,26 13,42 Építőipari készlet 9,66 18,93 28,59 Mezőgazd. készlet 13,31 21,00 35,30 Kiskereskedelmi készlet 67,58 121,13 188,71 Evi ipari hozzáadott érték 183,67 293,43 477,10 Összesen: 2181,86 2924,13 5105,99 Települési kár: Ipari vagyon-kár 34,64 142,49 177,.13 Lakás kár . 53,24 331,00 414,24 Egyéb kár 41,33 228,67 270,03i Összes települési kár 129,24 732,27 861,51 Mezőgazdasági kár (májusi, 15 napos elöntés esetén) 13,10 41,82 54,9 Összesen: 142.34 774,09 916,43 (Forrás: Halcrow Water 1999.) A nagy árvizek és következményeik kérdésessé tették árvízvédelmünk kockázati filozófiáját. Az államra háruló és az 1%-os árvízhez kötött mértékű biztonságszolgáltatás illetve kockázatvállalás eszméje nemcsak hamis, hanem káros társadalmi tudatott és fejlesztési-döntési gyakorlatot alakított ki. A „száz évig nem lesz kárt okozó árvíz" hiedelmének hatására a lakosság elfelejtette (meg nem is tanították neki) az árvizekhez alkalmazkodás elemi feltételeit, a fejlesztők pedig nem végezték el az ártéri beruházások kockázatelemzését. Mindkét hiány jelentős többletkárt okozott, nemcsak anyagi, hanem értelmi, érzelmi vonatkozásban is. A közvéleménykutatások eredményeiből és egyes kormányzati intézkedések „elvi" indítékából következtetve igen hiányos a vízföldrajzi adottságaink oktatása