Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

Az 1954. évi dunai ár\'íz 339 6,00 4,00 7, ábra. A szigetközi árvédelmi töltés méretei Figure 7. Dimensions of Szigetköz levee A szigetközi védvonal magassági és keresztmetszeti kiépítettsége enyhén szólva is gyenge volt (7. ábra). Nemcsak egy rendkívül magas 1954. évi árvíz ellen, de a Csallóköz bal parti töltéshez viszonyítva is. A bal parti töltések átlagban 20-40 cmrel magasabbak voltak és 4 m helyett 6 m koronaszélességgel épültek ki. A szigetközi töltések megerősítése 1951 -ben kezdődött. Az 1954-ig megerősített (7. ábra) Cikolasziget és Kisbodak közötti, mintegy 9 km-es szakaszon az 1954. évi árvíz során védekezésre nem került sor (mindössze két mini-buzgár jelentkezett a terep két legmélyebb pontján). Ennél jobban nem lehet bizonyítani a megfelelő méretekre kiépített töltések hatékonyságát. A Győri Vízügyi Igazgatóság többi szakaszán a védekezés sikeres volt. Komáromnál a bombasérült mellvédfalat a vízfelőli oldalon terméskővel erősítették meg, a teherpályaudvar védelmére pedig jászolgátat építettek. Az almásfüzitői védtöltés építése az árvíz érkezésekor még épülőben volt. A védekezés alatt mintegy 18 000 m

3 föld beépítésével főként a magassági hiányokat kellett pótolni, ill. keresztmetszeti méreteket növelni. A Budapesti Vízügyi Igazgatóság és a Duna magyarországi alsó szakaszán védekező székesfehén'ári és pécsi igazgatóság is, a felkészülés szempontjából lényegesen kedvezőbb helyzetben volt, mert több idő állt rendelkezésére (az árvíz Budapesten július 18-án tetőzött); az árvíz tetőző magasságát és idejét már előre, pontosan jelezni lehetett; a Budapest alatti szakaszon a védvonalak magasabbak, a jeges árvizek szintjének figyelembevételével épültek; az Országos Árvízvédelmi Bizottság a szigetközi töltésszakadások után igen nagy erőket (emberben és anyagban) mozgósított. A Budapesti Vízügyi Igazgatóság kereken 183 km hosszú szakaszon 37 buzgár és 22 csurgás ellen védekezett (Serf-Sik 1955). Veszélyes helyzet azokon a szakaszokon alakult ki, ahol a töltések kiépítési foka messze elmaradt a tervezettől. Felsőgöd, Szentendre rögtönzött gátjain, a Szentendre-szigeti védvonal alacsonyabb részein. A Bajai Vízügyi Igazgatóság, mely akkor a budapestihez tartozott, területén - a Duna bal parti és a Dunavölgyi-főcsatorna 153 km hosszú védvonalán - 35 buzgár és 41 csurgás jelentkezett. Kritikus helyzet egyedül csak a Dunavölgyi-főcsatorna jobb parti védtöltésén alakult ki, ahol tőzeges altalaj és a rossz töltésanyag miatt rendkívüli mértékű csurgások, szivárgások és átázások mutatkoztak (Serf-Sik 1955). 4.2. Árvíz a Budapesti Vízügyi Igazgatóság területén