Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

3-4. füzet - Stelczer Károly: az 1954. évi dunai árvíz

326 Stelczer Károly évi rendkívüli árvíz során szerzett tapasztalatok hosszú időre meghatározták, megszabták a védvonalak fejlesztésének feladatait. Sőt, az utána bekövetkezett dunai árvizek ismeretében, azoknak az 1954. évi árvízzel való összehasonlításával, az 1954es árvíz során szerzett tapasztalatokat felhasználhatjuk bizonyos hidrológiai, műszaki feladatok megoldásánál. Itt elsősorban a dunai árvizek „mértékadó", „várható" árvízszintjeinek alakulására és az árvízvédelmi töltések fejlesztésére, egyszóval az árvíz elleni biztonságra gondolok. 1. Az 1954. évi árvíz előrejelzése és felkészülés az árvíz fogadására A második világháború után a Duna-medencében (2. ábra) az 1954. évi árvíz volt az első, melyben az adatinformáció az 1948-ban újjáalakult Dunabizottság (Lászlóffy 1958) az egész Dunára vonatkozó előírásainak, ill. az 1948-ban Prágában aláírt új magyar-csehszlovák vízügyi egyezménynek megfelelően működött. A belgrádi Duna-egyezményt 1948. augusztus 18-án írta alá hat Duna menti állam. Az Egyezményt Magyarországon az 1949. évi XIII. tc. emelte törvényerőre. E szerint a Duna Bizottság által újjászervezett dunai nemzetközi vízjelző szolgálat keretében 141 vízmérce állomásról naponta összesen 645 jelentést és 17 egynapos és 5 kétnapos előreljelzést adtak ki. Ezenkívül - külön megegyezés nélkül, a régebbi gyakorlatnak megfelelően - a Német Szövetségi Köztársaság és Ausztria is szolgáltatott adatokat összesen 12 állomásról (.Lászlóffy 1958). 2. ábra. A Duna Drávatorok feletti vízgyűjtő területe és vízmérce helyei Figure 2. The Danube River Basin upstream of the mouth of the River Dráva, showing the water gauges