Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Orlóci István: A közösségi vízgazdálkodás felé
32 Orlóci István Éghajlati adottságok Sugörzús-Levegö-Csopodék Az alluviális medence vízháztartási és tájökológiai rendszere Földtani viszonyok Dofnborzat-Kôzetek— Szerkezet Napsugürzüsi mérleg és vízkörforgás - Nővén>borítottsóg és térszíni fedettség - Felszíni és felszín alatti vízrendszerek - Tala><épzadés és pusztulás - Geokémiai és légköri foljamatak Élőhelyek 1. Szárazföldek -» { Talajok l*-» !"" ÉIQIények Térszín és fedőréteg víz, anyog és energia Emberi tevékenységek 3. Partok és hullámterek Morfológia üledékek ГЛ Vízforgalom vízminőség Emberi tevékenységek Meder és üledékek ш Vízforgalom vízminőség Emberi tevékenységek Víz-, anyag—, energiamérleg £ T 3. ábra. Alluviális medencék vízháztartásának ökológiai kapcsolatai adottságok és folyamatok szerepét („A" blokk), ami az éghajlattal valamint annak változásával („B" blokk) szoros kölcsönhatásban meghatározza a szárazföldek vízföldrajzi szerkezetét és az alluviális medencék főbb sajátosságait („D" blokk). Az alluviális medencék térszíne a szárazföldi élőhelyeken kívül a vízterek és a parti (hullámtéri) területek élőhelyeit is hordozza („C" blokk). A három élőhely-típus egymáshoz viszonyított aránya és területi elrendeződése egyrészről függvénye, másrészről meghatározója a medencék egészére jellemző vízháztartási sajátosságoknak (sugárzási, hőháztartási és vízháztartási mérleg, növényborítottság és térszíni fedettség, felszíni és felszín alatti vízhálózat sűrűsége és szerkezeti tagozódása, talajképződési és -pusztulási folyamatok intenzitása és mérlege stb.). Az ábrán a kapcsolati, illetve a keretvonalak jelzik a vízforgalmat (összegyülekezés, tározódás, lefolyás), ami egyben a különféle típusú és elhelyezkedésű élőhelyek közötti anyag- és energiaforgalom, vagyis az ökológiai egységet fenntartó hatásközvetítés közege. A tájfejlődési folyamatokat befolyásoló tevékenységek két nagy csoportja közül a terület- és földhasználatok mindjárt a kiindulópontjában (a csapadékhullás és a beszivárgás helyén) érintik, és teljes egészében végigkísérik a szárazföldi vízkörforgási ciklus valamennyi ágának alakulását. Ilyen módon ezek hatása elsődleges és átfogó: a táj és a vízgyűjtőterület egészét átjáija. A folyószabályozások és vízhasználatok hatása azonban általában szűkebb és részlegesebb, mert ezek a ciklus jóval későbbi szakaszába, a mederbeli vízlefolyásba nyúlnak csak be. Az árvízi elöntéseknek és különösen a vízrendezéseknek, valamint az öntözéseknek ellenben jelentősek és általánosak a területi és tájfejlődési visszahatásai. Magyarország alföldi területein az évezrede folytatott
