Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók
Könyvism ertetések 319 átemelő szivattyú-telepekből, valamint belvíztározókból álló belvízvédelmi rendszerek hatékony működésének egyik alapfeltétele a védekezésre kellő időben való felkészülés, az ezzel kapcsolatos technikai-szervezési és koordinációs feladatok ellátása, amihez hasznos segítséget nyújtanak a belvízi előrejelzések. A szerző az ezzel foglalkozó fejezet tanulmányaiban áttekinti és összegzi a hazai belvíz-előrejelzési módszereket és tapasztalatokat. A síkvidéki vízrendezés tervezésénél az egyik fontos kérdés az, hogy a létesítményeket mekkora belvízhozam szállítására méretezzük. Ezt a vízhozamot a vízgyűjtő területi egységére vonatkozó mértékadó fajlagos belvízhozam és a létesítményhez tartozó vízgyűjtőterület szorzata adja meg. A mértékadó fajlagos belvízhozam meghatározására az elmúlt évtizedekben többféle módszert is kidolgoztak, de egységesen elfogadott és széles körben alkalmazott eljárásról mind a mai napig nem beszélhetünk. A szerző a könyvének egy fejezetében összefoglalta a mértékadó belvízhozam meghatározására kidolgozott módszereket, bemutatta azok alkalmazási feltételeit és korlátait. A szerző a belvizek elleni küzdelem stratégiai kérdéseit tárgyaló írásait összefoglaló fejezetben a síkvidéki vízrendezés feladatait, a belvízrendezés új stratégiáját tartalmazó gondolatokat, a természetközeli vízrendezés síkvidéki lehetőségeit vette számba. A könyv nyolcadik fejezete tartalmazza az aszály definícióit, befolyásoló tényezőit és mérőszámait. Elemzi az aszály fogalmi meghatározása körüli jelentős bizonytalanságot, áttekinti az aszály külföldi és hazai mérőszámait, beleértve természetesen a szerző által konstruált aszályindexet. A szerző egy terjedelmes fejezetet, azon belül is 11 tanulmányt szentel a magyar történelem nagy aszályaira való visszatekintésre, a XI. századtól napjainkig. Az átfogó aszályvizsgálatok c. fejezet öt tanulmánya az aszály időbeli változását és területi eloszlását, előfordulási valószínűségét, Magyarország aszályossági zónáit, a tiszai kisvizek és az aszályok összefüggéseit, valamint a Duna-medence tájékoztató jellegű aszálytérképét ismerteti. Az aszály előrejelzését tárgyaló fejezet az előrejelzés lehetőségeit, a regressziós aszály-előrejelző módszert, valamint az öntözési felkészülést segítő aszály-előrejelzés tapasztalatait mutatja be. Az aszálystratégiai kérdéseket tárgyaló írásait összefoglaló fejezetben a szerző bemutatja az aszály vízgazdálkodási hatásait Magyarországon, valamint ismerteti a Duna-Tisza közi homokhátság vízhiányának leküzdésének kérdéseit. A belvízelvezetés és az öntözés összefüggéseit a szerző két fejezetben foglalja össze. A hidrológiai vizsgálatok a Kárpát-medence, az Alföld és egyes tájegységeink száraz és csapadékos időszakait, talajnedvesség- és talajvízállás-változásait, a vízháztartás alakulását mutatja be. A stratégiai jellegű kérdések pedig a belvíz és az aszály vízkészlet-gazdálkodásban betöltött szerepét, valamint a kettős rendeltetésű vízrendszerek öntözővíz-szállításra történő igénybevételét tárgyalják. A 66 tanulmány túlnyomó része már korábban megjelent nyomtatásban, mindössze kettő íródott most, e kötet összeállítása során. A szerző jelentős részüket a Vízügyi Közleményekben, továbbá a Magyar Hidrológiai Társaság vándorgyűlési kiad-