Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Rövidebb tanulmányok, közlemények, beszámolók

A Мига-folyó szabályozási munkálatai az osztrák-magyar határon (1867-80) 303 latfejlődés pedig már rövid idő alatt is elhagyta a korábban kijelölt határvonalat, kanyarulatai hol Magyarország, hol Ausztria irányába fejlődtek tovább. A folyó vízrajzi tulajdonságait az osztrák szakemberek is jól ismerték és több részletes felmérést is készítettek a meder morfológiájáról. A 2. ábra hét helyen mutatja a folyó medrének keresztmetszetét, amelyek elemzéséből fontos következtetések vonhatók le. Az első még felsőszakasz jellegű, erősen bevágódó medret ábrázol, a harmadiktól azonban megjelenik az aszimmetrikus meder, amely a szabályosan kanyaigó folyó jellegzetessége. A legfelső hossz-szelvény alapján beazonosítható, hogy éppen ezek a keresztmetszetek esnek Magyarország területére. Ezeken a helyeken a medret zátonyok szabdalják fel, ami tovább bonyolította a munkálatok hatékony kivitelezését (2. ábra). 2. ábra. A Mura folyó hossz- és keresztmetszeti rajzai 1860-ból (VML 1860). Fig. 2. Longitudinal profile and cross-sections of the River Mura from 1860 2. A szabályozási munkálatok A megyei közgyűlés 1867 júniusában bizottságot rendelt ki Murahely térségébe, ahol a Wernsee település által ásott csatornát tekintették meg. A szemle eredményét összevetve a Vízi és Építészeti Igazgatóság által korábban benyújtott tervekkel, a csatorna betemetése mellett döntöttek, amelyet a közmunka terhére hajtottak végre. A 3. ábrán is jól látható, hogy a határt (pontozott vonal) nem a folyó sodorvonala vagy középvonala képezte, ezért nem lehetett átmetszést létesíteni anélkül, hogy a szabályozást végző hatóság ne érintette volna a másik ország területét (Zala Megyei Levéltár, a továbbiakban ZML XV/3. a. 136). Ez volt az eredményes szabályozás legnagyobb akadálya. Lassította a munkálatokat, hogy a kanyarulatok átmetszése csak a másik ország területén volt lehetséges.