Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Orlóci István: A közösségi vízgazdálkodás felé
A közösségi vízgazdálkodás felé 25 délyező szervek szakértői műszaki-gazdasági szempontok és politikai megfontolások alapján határozzák meg. A döntések befolyásolási lehetősége elsősorban az intézményi hierarchiában való elhelyezkedéstől, illetve szaktudástól függ, így a laikusoknak a döntésekbe igen kevés beleszólási joguk van. Ezzel szemben áll az ún. piaci közelítés, amely szerint mind a műszaki jellemzők, mind a gazdasági kondíciók az érintett felek közötti szabad tárgyalások tárgyát képezik, és a döntést a piaci feltételek determinálják. A közösségi döntés olyan megoldásokat támogat, amelyek nem növelik, hanem inkább csökkentik a társadalmi egyenlőtlenségeket, azaz nem sújtanak újabb kockázatokkal, hanem inkább kedvezőbb helyzetbe hoznak hátrányos helyzetű közösségeket. Nemzetközi kutatások szerint azok a megoldások a legeredményesebbek, amelyek a három típust megfelelő módon kombinálják. A Víz Keretirányelv eszmeileg a kombinatív eljárásra utal, de az eddigi gyakorlatban erőteljesek a hierarchikus vonások. A hazai vízgazdálkodási tapasztalatok alapján a három metódus minősítésének eredményét az V. táblázatban (Orlóci 2001) foglaltam össze. A döntéshozatal nyilvántartásokra és mérlegekre alapozott egyeztetési, egyezkedési folyamat. Az EKI informatikai, az ágazatközi és nemzetközi egyeztetési, valamint a költségmegosztási szabályaival történő összehasonlításra idézem a folyógazdálkodási feladatterv tárgyköri előírásait (2008/2003.Korm. határozat): „2. Ki kell dolgozni az integrált folyógazdálkodás - több tárcát érintő — teljes körű értékmodelljét, illeszkedve az EK Víz Keretirányelvhez, és számolva a Dunamedence sajátosságaival. Ezen integrált modellben figyelembe kell venni a következőket: területfejlesztés, területrendezés, vidékfejlesztés és településvédelem (ármentesítés), mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat-horgászat, ipari és ivóvízhasználat, vízminőség, kereskedelmi, személy- és turistahajózás, parti szűrésű vízkészletek, a vízi és vízparti élővilág diverzitásának fenntartása, az ökológiai értékek védelme, a folyó menti ökoszisztémák fenntartása. Ki kell alakítani az integrált folyógazdálkodás nyílt tervezési rendszerét. 7. Az egész országra kiterjedően folyókatasztert és vízi út katasztert kell összeállítani. 8. El kell készíteni folyóink állapotának és felismerhető fejlődési folyamatainak értékelését. Ebben be kell mutatni a jelenlegi, valamint a várható konfliktusokat és érdekütközéseket, azok tárgyszerűen megfogalmazott okait. A helyzetértékeléseket rendszeres időközönként fel kell újítani. 10. Ki kell építeni az integrált folyógazdálkodás valamennyi érdekeltjének igényeit kielégítő, valamint a külföldi kapcsolatokkal is számoló, internetes információs rendszert. Szorgalmazni kell a P1MS (Békepartnerségi Információs Kezelő Rendszer) alternatív felhasználását. 13. A folyógazdálkodást illeszteni kell a területfejlesztés szakmai és finanszírozási alrendszereihez, infrastrukturális feladataihoz, és egyúttal meg kell oldani a kapcsolódást az integrált vízgyűjtő gazdálkodási tervek készítéséhez, figyelemmel a határmenti régiók területfejlesztésének összehangolására 14. Az integrált szemléletű általános szabályozási tervekben megfelelően el kell különíteni a közérdekű állami és az egyéb érdekeltségű feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a folyószabályozási feladatok között átláthatóan elkülöníthetők legyenek a tisztán állami kötelezettségek, és nyilvánvalóvá váljon, hogy hol szükséges az állam közreműködése, támogatások formájában."