Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Szlávik Lajos: Vízkár-elhárítási védekezési feladatok 2003-ban

226 Dr. Szlávik Lajos fennállása óta nem volt példa. A számítások szerint január 19-én a tiszalöki jégtorlódásban lévő jég mennyisége 790 ezer m

3 volt. Abban az esetben, ha a továbbiakban a jég a felső folyószakaszokról egy meginduló árhullám nyomán a tiszalöki torlódás következtében megállt volna és berakódott volna a duzzasztó nyílásaiba, akkor jelentős jeges árvíz alakulhatott volna ki a műtárgy közvetlen közelében. Egy ilyen jeges árvíz 24 települést, 94 ezer lakost veszélyeztetett volna. A tiszai árvizek történetében ritkák a jeges árvizek, másfél évszázad alatt egyetlen jelentős jeges árvíz említhető, az 1985. évi {Illés 1986, Kovács-Hrehuss 1986). A folytatódó fagyos időben a tiszalöki vízlépcsőnél megállt és torlódott jég a duzzasztómű közvetlen térségét is beborította; a duzzasztó táblákat nem lehetett leengedni és az apadás megindulásával a duzzasztást előállítani. Emiatt nem volt biztosítható a Keleti- és a Nyugati-főcsatorna vízbetáplálása, a Körös-völgy vízpótlása. Ez a duzzasztó csaknem ötven éves működése alatti példátlan helyzetet eredményezett. A két főcsatorna menti vízhasználókat a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok értesítették, vízkorlátozási intézkedéseket hoztak. Enyhülés esetére a torlódások komoly árvízveszély lehetőségét hordozták magukban, ezért a vízügyi szolgálat felkészült az enyhülés utáni lehetséges legrosszabb tiszai árvízi helyzet bekövetkezésének elhárítására is. Nevezetesen: - állandóan és folyamatosan figyelemmel kísérték a jégtorlódások alakulását és az ott felhalmozódó jég mennyiségét; - a vízmérések helyét sűrítették ideiglenes vízmércékkel, a pontos hidraulikai helyzet nyomon követése érdekében; - megvizsgálták, hogy a tiszalöki duzzasztómű működése más eszközökkel helyreállítható-e? - a jégtörő hajókat készenlétbe állították; a jégbontás és a védekezési eszközöket a helyszínen tartották. A védekezési stratégia kidolgozása kiterjedt a teljes Tisza-szakasz enyhülés utáni védekezési tevékenységére. A január közepén beköszöntött erős lehűlés növelte a jég mennyiségét. A hideg időjárás hatására a Tiszalök feletti Tisza-szakaszon több kisebb, közvetlenül Tiszalök alatt nagyobb jégtorlasz alakult ki, így a beálló jéggel gyakorlatilag Szegedig összefüggő jégmező volt a folyón. Január 17-19-én a Jégvirág I. és II. hajókat a Bodrog-torkolatból tengelyen átszállították a tiszalöki duzzasztómű alvizére és a tiszacsegei rév szelvényében vízre tették. Január 20-tól ezek a jégtörők bontották a jégtorlódást, a Berettyó I. és II. kisjégtörők pedig a bontott jég levezetését, a sodorvonalba való terelését végezték. A tiszalöki torlaszt a jégtörőkkel sikerült megbontani és a tiszalöki műtárgy környezetét január 29-re jégmentessé tenni (ÉVÍZIG 2003).