Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Szlávik Lajos: Vízkár-elhárítási védekezési feladatok 2003-ban

V'zügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 1-2. füzet VÍZKÁR-ELHÁRÍTÁSI VÉDEKEZÉSI FELADATOK 2003-BAN DR. SZLÁVIK LAJOS Miért volt különleges vízkár-elhárítási szempontból a 2003. év? Annak ellenére, hogy az év hőmérsékleti és csapadék anomáliái elsősorban abban jelentkeztek, hogy ez az év igen száraz, meleg, aszályos volt, az év első hónapjaiban jelentős jeges árvíz veszélyével kellett szembenézni a Tiszán és súlyos belvízi helyzetre lehetett számítani. Az események a továbbiakban - vízkár-elhárítási szempontból - kedvezően alakultak, mégis ez az esztendő a védekezési munkák előkészítése, szervezése, a felkészülések szempontjából tanulságos volt és lényeges tapasztalatokat eredményezett. 1. A hidrometeorológiai helyzet 2003. év elején A 2002-2003-as téli félévet január elejéig az ország túlnyomó részén az átlagosnál kevesebb csapadék jellemezte. A csapadék országos területi átlagértéke 15%-kal alacsonyabb volt, mint a sokévi átlag. 2003 januárjában az átlagot meghaladó csapadék hullott. Az évkezdet egyik jelentős csapadék-anomáliája volt a január-februárban lehullott hó mennyisége és területi eloszlása. 2003 első négy hónapja az átlagnál hidegebb, a február különösen fagyos volt (Kalmár et al. 2004). A hónap első felében az országos havazások hatására 25-50 cm vastagságú, összefüggő hóréteg alakult ki az országban. A hóban tárolt vízkészlet hozzávetőlegesen 30-60 mm volt. A legtöbb hó a déli és a keleti országrészen esett. A Tisza vízgyűjtőjén január közepén 30%-kal több hó volt az olyankor szokásos mennyiségnél; a Duna vízgyűjtőjén a hó vízkészlete az adott időponthoz tartozó átlagos értékű volt. A hó fagyott talajra hullott úgy, hogy a talajnak a felső 50 cm-es rétege teljesen telített volt, míg a mélyebb rétegekben 60-80%-os volt a telítettség. Kedvező volt viszont, hogy a talajvízszint az ilyenkor szokásosnál általában mintegy 30 cm-rel mélyebben helyezkedett el. Február elején egy hatalmas ciklon határozta meg Európa jelentős részének időjárását, amelyből az egész kontinensre kiterjedő jelentős havazás alakult ki. Az ezt felváltó észak-nyugati erőteljes légáramlás erős széllel és lehűléssel párosult. A kézirat érkezett: 2004. VII. 1. Dr. Szlávik Lajos oki. mérnök, Ph.D.. főiskolai tanár, Eötvös József Főiskola Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék (Baja), tanszékvezető (A szerző 2003-ban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Területi Vízgazdálkodási Főosztályának vezetője volt.)