Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Szalai Sándor-Bella Szabolcs: Az aszályos 2003. év

Az aszályos 2003. év 213 A 7. ábrán jól látható, hogy az egész országban szárazság volt, a tavaszi helyzet országosan tovább romlott, de a szélsőségesen száraz területek nagysága csökkent. A legrosszabb helyzet az ország nyugati és keleti területein volt, elsősorban a Tiszántúlon. Szemben az 1952-es zonális képpel, 1992-ben meridionálisan lehet a különböző kategóriába tartozó területeket elválasztani egymástól. A 2003. évi szárazság az országban sokkal változatosabb képet mutat, mint a többi években. Elsősorban a nagy júliusi csapadék miatt, az Északi-középhegység egyes területein a féléves átlag a normát is meghaladja. A térbeli eloszlás hasonló a tavaszi helyzethez, azzal a különbséggel, hogy a legrosszabb helyzetű terület az ország délkeleti részére szorult vissza, ettől függetlenül az ország nagy részén szélsőségesnek tekinthető száraz viszonyok uralkodtak, és csak az északnyugati és északkeleti területeken fordult elő mérsékelt és nagy szárazság. 8. ábra A féléves SPI értékek 2003 augusztusában Fig. 8. The half-year SPI values for August 2003 5. Száraz időszaki alszakaszok vizsgálatának fontossága A légkörben és a talajban lejátszódó folyamatok eltérően érzékenyek a száraz időszak hosszára (Szalai-Szinell-Zoboki 2000). így például a felső talajréteg hamar kiszárad, így vetéskor a rövid idejű szárazság is fontos, de ennek lényegében nincs hatása például a talajvízszintre. Erre már csak a több hónapos száraz időjárás van hatással. Az SPI index rugalmasan alkalmazkodik a vizsgálandó, a nedvességellátottságra érzékeny folyamat jellemző idejéhez, így tetszés szerinti hosszúságú időszakok csapadékait hasonlíthatjuk össze. Nagyon fontos, hogy egy-egy folyamathoz a legjobb időintervallumú SPI indexet válasszuk ki.