Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Konecsny Károly: A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza vidékén
A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és ... 185 16. ábra. Évi kisvízállások idősora és trendje a Krasznán Agerdömajornál (1948-2003) Fig. 16. Time series and trend of annual low water stage for the River Kraszna at Agerdömajor (1948-2003) dett (16. ábra). A. Krasznán а kisvízhozamok emberi beavatkozások következtében történt emelkedése mellett ezt a meder feliszapolódása is számottevően befolyásolta. Feltűnő az is, hogy a Kraszna esetében a 2003. évi minimum nem az augusztus-szeptemberi vízhiányos időszakban, hanem decemberben következett be, ami egyértelműen a vízhasználatok hatásának megnyilvánulása. A kézi számítási módszer mellett a műszaki hidrológia programcsomag (Goda 2004) alkalmazásával megvizsgáltunk más valószínűségi eloszlásokat is, a normál-, gamma3-, Weibull 3- és Pearson-IIl eloszlásokat. A 30% alsó és 70% felső szignifikancia szintek esetében, a Szmirnov-Kolmogorov-próbával végzett illeszkedés vizsgálat eredménye azt jelzi, hogy a gyakorisági görbe és eloszlásfüggvény közötti legnagyobb eltérés (D ma x) a legkisebb, vagyis legkedvezőbb a Weibull-3 eloszlás esetében (£> ma x=0,064), de jó a Pearson-III eloszlásnál is (Д ™х =0,066), a legnagyobb (legkedvezőtlenebb) a normál eloszlás esetében (ű m ax=0,087). Az illeszkedés szorosságát jellemző valószínűség a legnagyobb a Weibull-3 (Pi=0,788) és Pearson-III (Pi=0,755) eloszlások, és a legkisebb a normál eloszlás (Pi=0,423) esetében. A tivadari kisvízhozamokra vonatkozó vizsgálat eredményét és a valószínűségi eloszlástípus vizsgálat eredményét tükröző grafikonokat a 17. ábra és 18 ábra mutatja be. Az évi kisvízhozamok trendjét a Tiszán, és a mellékfolyókon polinomiális görbe alapján lehet leírni. Tisza Tivadar és Szamos Csenger szelvények esetében (19. ábra, 20. ábra) emelkedő, majd kb. 1980-tól csökkenő jellegűek az évi kisvízhozamok. Az értékek változékonyságát jelző variációs tényezők a Tiszán és Szamoson meglepően kicsik, C v=0,29-0,33 közöttiek, a Túron és Krasznán éppen az emberi tevékenység hatására bekövetkezett igen jelentős változás hatására sokkal nagyobbak, C„=0,77-0,78.
