Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Konecsny Károly: A 2003. évi nyári aszály kialakulásának időjárási és hidrológiai okai és vízjárási következményei a Felső-Tisza vidékén

Vízügyi Közlemények, LXXXVI. évfolyam 2004. évi 1-2. füzet A 2003. ÉVI NYÁRI ASZÁLY KIALAKULÁSÁNAK IDŐJÁRÁSI ÉS HIDROLÓGIAI OKAI ÉS VÍZJÁRÁSI KÖVETKEZMÉNYEI A FELSŐ-TISZA VIDÉKEN DR. KONECSNY KÁROLY 1. Bevezetés A magyarországi hidrológiai szakirodalom sokat foglalkozott a nagyvízi-árvízi jelenségek vizsgálatával, az ezeket befolyásoló tényezőkkel és előrejelzésükkel, igen jelentős az egy-egy nagy árvíz hidrológiájával foglalkozó tanulmányok száma. Az utóbbi évtizedben a Felső-Tiszára vonatkozóan is több ilyen jellegű munka készült (Illés—Konecsny 1996, 1999a, 1999b, 2000a, 2000b, 2001a, 2001b, 2001c, 2003a, 2003b, Gauzer-Bartha 1999, 2003, Konecsny 1999, 2000, 2002a, 2002b, 2003, Konecsny-Fârcaç-Fetea-Lucza 2001, Bálint-Konecsny 2002, Illés 2002, Csipak-Illés-Nagy 2003, Illés-KonecsnyKovács-Szlávik 2003). Jelentősek az aszállyal kapcsolatos vizsgálatok is országos, sőt Kárpát-medencei viszonylatban, melyekben feldolgozták a Pálfai által kidolgozott PAI index időbeni és területi eloszlását, a 2003. évi helyzetet (Pálfai 1998, 2002, 2003a, 2003b,) és az aszály vízgazdálkodási hatásaira vonatkozó tanulmányok (PálfaiSzilárd-Váradi 1998). A Felső-Tiszára vonatkozó kisvizes időszakokkal kapcsolatban azonban részletes vizsgálat az utóbbi években nem készült, annak ellenére, hogy Kovács-Domokos (1996) megállapítják, a vízkészlet-gazdálkodás döntéselőkészítésében fontos alapinformációként igényli a kisvízi események elemzését, statisztikai jellemzését és az adathiány esetén szükséges becslésükre használható regionális segédleteket. A kisvízi események döntően időjárási és hidrológiai okok miatt alakulnak ki, amit a természetföldrajzi jellemzők mellett a emberi tevékenység is befolyásolhat. Tekintettel arra, hogy az aszály előfordulásának valószínűsége Magyarország egyes területeire növekvő tendenciát mutat, valamint a mezőgazdaságban az aszály az árvízhez és belvízhez hasonló nagyságú területeket érint és az okozott károk meghaladják az árvizek-belvizek által okozott károk nagyságát, a Földművelésügyi Minisztérium tíz neves szakembert bízott meg egy aszálystratégia kidolgozására. A munka számos elméleti és gyakorlati kérdés vizsgálatára is lehetőséget adott. Az alábbiakban felsorolom a szakirodalomban és részben az aszálystratégiában is felelhető fontosabb klimatológiai és hidrológiai alapfogalmakat, melyeknek ismerete elengedhetetlen a jelenségek megértéséhez: Csapadékhiányos időszak - olyan időszak, amikor a lehulló csapadékmenynyiség kisebb az időszakra vonatkozó sokévi közepes mennyiségnél; A kézirat érkezett: 2004. IV. 6. Dr. Konecsny Károly oki. geográfus. PhD, a nyíregyházi Felső-Tisza-vidcki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vízrajzi csoportvezetője, főtanácsos