Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Szalai József: A hidrológiai közelmúlt sajátosságai a talajvíz szintekben

A hidrológiai közelmúlt sajátosságai a talajvíz szintekben 161 2002-ben a síkvidéki területeken az átlagosnál csapadékosabb körzetek éppúgy előfordultak, mint csapadékhiányosak. Az Alföld legnagyobb részén - a Duna-Tisza köze északi része, a Nyírség délkeleti térszínei kivételével - csapadékhiány jelentkezett. A legnagyobb, 100 mm-t meghaladó csapadékhiány a Duna-Tisza köze déli részén alakult ki. 2003-ban országos átlagban közel 160 mm csapadékhiány jelentkezett. A Nyugat-Dunántúlon és a Dunántúl északkeleti részén valamint a Körös-Maros köze területén 200 mm-t meghaladó csapadékhiány alakult ki. A. Duna-Tisza köze délkeleti részén 50-100 mm-t ért el a csapadékhiány. A évi középhőmérséklet a sokévi átlagérték körül alakult. A potenciális párolgás az átlagértéket meghaladta. A területi párolgás a 2000. évinél kissé magasabb volt. 3. A síkvidékek talajvízjárása a 2000-2003 közötti időszakban Az 1999. év vége, 2000. év eleje valószínűleg sokak számára sokáig emlékezetes marad. 1999-ben az év végi ünnepek számos dél-alföldi településen a belvízelöntések elleni védekezés jegyében teltek el. Olyan területeken is kialakultak elöntések, amelyeken az utóbbi évtizedekben ez nem fordult elő. A belvizek kártételei felszámolását követően szélsőségesen csapadékszegény nyári időszak következett. A korábban elöntés alatt állt területek kiszáradtak, az elégtelen csapadék következtében az öntözetlen területeken a növényzet fejlődése lefékeződött. A következő két év országrészenként eltérő mértékű csapadékhiányt, illetve többletet hozott. 2003ban azonban a Tiszántúl déli részét rendkívül súlyos aszály sújtotta. A Szigetközben és a Kisalföld területén a 2000-2003 közötti időszakban folytatódott a talajvízszintek trendszerű csökkenése. A vízjárás évi maximuma és minimuma jelentkezett (5. ábra, 003591., Tejfalusziget, 003479., Kapuvár-Döridomb észlelőkutak). A szigetközi észlelőkutakban - az ország más síkvidéki tájain megfigyelhető - 2000. évi jelentős talajvízszint-süllyedés nem jelentkezett, azonban a 003479., kapuvár-döridombi idősorban jól megfigyelhető. A Mezőföld területén elhelyezkedő 000623., Sárbogárd észlelőkút környezetében 2000-ben is és 2003-ban is jelentős talajvízszint-csökkenés alakult ki. Az észlelőkút környezetében a talajvíztükör a felszín közelében helyezkedik el, így a 2002ben a nyári hónapokban a térségben több alkalommal lehullott nagymennyiségű csapadék időszakos talajvízszint-emelkedést okozott. Azon észlelőkutak idősorában, amelyek környezetében a talajvíztükör a felszínhez közel helyezkedik el jelentős vízszint-emelkedés alakult ki. A Dráva-mellék területén, a 000901., Kemse észlelőkút térségében 2001-ben és 2002-ben is az átlagosnál több csapadék hullott. Ennek következtében a 2000ben kialakult jelentős vízszint-süllyedés után 2001-ban és 2002-ben a kút vízjárásában a maximumok és minimumok „szabályosan" követték egymást. 2003. tavaszán a talajvíztükör közel a 2000. évi tavaszi szinten helyezkedett el. A vegetációs időszakban bekövetkezett süllyedés azonban megközelítette a 2000. évi vízszintcsökkenést.