Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Szlávik Lajos: 2003. a hazai hidrometeorológiában: szélsőségek vagy tendenciák?

130 Dr. Szlávik Lajos jelentette. A torlódott jég a duzzasztómű közvetlen térségét is beborította; a duzzasztó táblákat nem lehetett leengedni és az apadás megindulásával a duzzasztást előállítani. Ez a létesítmény csaknem ötven éves működése alatti példátlan helyzetet eredményezett. A duzzasztás hiányában nem volt biztosítható a Keleti- és a Nyugatifőcsatorna vízbetáplálása, a Körös-völgy vízpótlása. Ideiglenes vízpótlási útvonalat alakítottak ki és ezen át csaknem egy hónapon keresztül biztosították a kommunális, ipari vízigények kielégítését és a halastavak vízpótlását. Február közepén minden előfeltétele megvolt annak, hogy a Tiszán egy jelentős hóolvadásos árvíz vonuljon le és ez a helyzet egy hónapon keresztül fennállt. A kedvező időjárás következtében azonban gyakorlatilag érdemleges árhullám kialakulása nélkül zárult 2003 téli-tavaszi időszaka. Február közepére súlyos belvízi helyzet lehetősége alakult ki az Alföld jelentős részén, miután januárban-februárban a fagyott talajon jelentős hókészlet halmozódott fel. A tavasz közeledtével egyre inkább számítani lehetett olyan hirtelen felmelegedésre, ami a felhalmozódott hótömeget gyorsan elolvasztja. Ez a veszélyhelyzet egy hónapon keresztül fennállt. A március közepén megindult olvadás viszonylag gyors volt ugyan, de nem járt együtt csapadékkal, így végül is csak egy mérsékelt belvízhelyzet alakult ki. A rendkívül száraz tavasz-nyár során a Felső-Tiszán az észlelt legkisebb vízhozamok megközelítették az 1980-as években mért minimumokat; a FelsőTiszán a korábbiaknál 10-40 cm-rel kisebb vízszintek alakultak ki, a korábbi kisvizes szintek alatti értékek tartóssága 30-50 nap volt. A talajvízháztartásban 2000-2003 között olyan területeken is szignifikáns változások következtek be - például a Nyugat-dunántúli térszíneken - amelyekre korábban nem, vagy alig volt példa. 2000-2003 között, négy éven át rendkívül száraz időjárás volt tapasztalható. Az éves csapadékhiány 30^10%-ot tett ki, mely halmozottan mintegy 600 mm volt, vagyis három és fél év alatt egy évnyi csapadékmennyiség hiányzott a Balaton térségében. A csapadékhiány országosan leginkább a Zala vízgyűjtő területét és a Balaton térségét sújtotta, de nemcsak a Balatont, hanem a Velencei-, a Fertő- és a Tatai-tavat is érintette. A Vízügyi Közlemények jelen számában hat dolgozatban mutatjuk be a 2003. év meteorológiai és hidrológiai sajátosságait és az egyes részleteket illetően keressük a választ: szélsőséges eseményekkel, jelenségekkel, vagy egy tendencia elemeivel van dolgunk? Dr. Szlávik Lajos