Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)

1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások

Arx'íz kezelés - európai trendek, hazai kihívások 117 - a mentesített ártereken a hasonló célú tárolóhelyeket, beleértve azon épületek pincéjét

2

5, melyekben a vizekre veszélyes anyagokat tárolnak, a lokalizációs terveken fel kell tüntetni és azok védelméről, vagy kiürítéséről esetleges töltés szakadás, vagy annak veszélye esetén gondoskodni kell. 4.4. Árterek reaktiválása 4.4.1. Paradigmaváltás a hazai árvízvédelem fejlesztésében - a Vásárhelyi-terv Továbbfejlesztése. Az ezredforduló sorozatos rendkívüli árvizei, de különösen a 2000. évi Közép-Tisza-vidéki árvíz, mely során az ezredforduló árvízi sorozatát megelőző maximális vízállásokat másfél méterrel meghaladó, különösen tartós árhullámmal szemben a gátak védőképessége soha nem látott mértékű erő összevonásokkal, és olykor a szerencsével volt csak tartható, az árvizek elleni védelem korábbi, a töltések magasítására és erősítésére szorítkozó megoldás felülvizsgálatát tette szükségessé (Szlávik 2003b, Váradi-Varga-Szlávik 2003b). Az ENSz-EGB Irányelvek, a VKI és a BPD szemszögéből nézve Magyarországon először kerül sor olyan program megvalósítására, mely a mentesített árterek részbeni reaktiválását tűzi ki célul. A Tisza menti síkvidéki árapasztó tározók javaslata nem új keletű: az 1970. évi Tisza-völgyi árvíz - mely abban az értelemben még mindig „rekord", hogy a vízrendszer valamennyi jelentős mellékfolyóján szinte egyidejűleg alakultak ki sorozatos rendkívüli árvizek tapasztalatai nyomán (OVH 1970,) felvetették már a Tisza-völgy árvízi biztonságának síkvidéki árapasztó tározók létesítésével történő fokozását. A VTT-ben előirányzott árapasztó tározók kiterjedése, a teljes ártérhez viszonyított aránya Európában egyedülálló. Az eddigi legnagyobb szabású hasonló program, az IRMA

2

8 fő mutatóival összevetve azt találjuk, hogy a Rajna és a Meuse folyók mentén reaktivált ártér csaknem 3,5-szörösére, árvíz befogadóképességet tekintve 7-szeresére rúg a Tisza mentén előirányzott projekt. A potenciálisan rendszeresen elönthető terület a Tisza-völgy honi szakaszán 1,5szeresére nő (10,82%-ról 16,2%-ra) (Váradi-Szlávik- Orlóci-Kertai-Nagy 2003). Véleményünk szerint a VTT a legjobban akkor képes kielégíteni a VKI előírásait és az európai irányelveket, ajánlásokat, ha a tervben egyébként megfogalmazott rendszeres elárasztás lehetőségével valóban élni fogunk. A szaktervezők kimutatták, hogy a leendő árapasztó tározók területhasználatának megváltoztatásával újfajta táj gazdálkodás válik lehetővé a rendszeres, a középvízi meder partélt meghaladó árhullámok kieresztésével. Azt is megállapítottuk, hogy a tájgazdálkodási célú rendszeres elárasztás a folyón levonuló árhullámokból megvalósítható, és ez szolgálja legjobban a természetvédelmi igényeket, a térség és az érintettek érdekeit. 2

5 A Duna 2002. augusztusi rendkívüli árvizének bajorországi tapasztalatai azt mutatják, hogy az épületek pincéjében kialakított olajtüzelésű fűtési rendszerek jelentős veszéllyel járnak, ha nem árvízbiztos módon alakítják ki azokat. Igen sokszor ez bizonyult a fő problémának az életfeltételek árvíz sújtotta épületekben történő helyreállításakor. 2

6 http://www.irma-programme.org és http://europa.eu.int/comm/regional_policy/reg_prog/po/prog_663.htm