Vízügyi Közlemények, 2004 (86. évfolyam)
1-2. füzet - Tóth Sándor-Ijjas István: Árvízkezelés - európai trendek, hazai kihívások
114 Tóth Sándor-Ijjas Ist\>án VI. táblázat. A töltésezett magyarországi folyók ártereinek kiterjedése Mentesített Nyílt Hullámterek Teljes ártér km 2 Duna-völgy (a szentgotthárdi, körmendi, budai, szécsényi és pesti öblözetek nélkül!) 542 - 1%-os, ártéri szigetek nélkül 3,971 172 4,685 - 1 %-os, ártéri szigetekkel 5,246 180 5,968 - l%o-es, ártéri szigetek nélkül 4,393 180 5,115 - 1 %o-es, ártéri szigetekkel 5,363 185 6,090 Tisza-völgy 1,070 - 1 %-os, ártéri szigetek nélkül 12,311 429 13,810 - 1 %-os, ártéri szigetekkel 14.844 442 16.356 - 1 %o-es, ártéri szigetek nélkül 12.881 497 14.448 - 1 %o-es, ártéri szigetekkel 15.106 502 16.678 Összesen, 1%-os, ártéri szigetek nélkül 16.282 601 1.612 18.495 Összesen, l%o-es, ártéri szigetekkel 20.469 687 1.612 22.768 rendszeresen vízjárta területe az ezeréves visszatérési idejű, az ártéri szigeteket is magába foglaló ártérnek 10,1%-ára (1/10-ére), a százéves visszatérési idejű ártéri szigetek nélküli ártér 11,96%-ára (1/8-ára) zsugorodott 2 2. A talán riasztó arány közlése mellett azért utalni kell arra, hogy az Alföldön a honfoglalástól a XVI. századig az erdőborítottság legalább 25%-os volt 2 3, és a török hódoltság alatti nagymértékű erdőirtások, valamint a lápos-vizenyős területek védekezési célú növelése, később a teljesen szabályozatlan vízimalmi rekesztések következtében kialakult elmocsarasodás eredményeképp létrejött feltételek már szintén nem tekinthetők természetesnek. Az erdősült árterek esetében kialakult csapadék-lefolyás-párolgási viszonyokhoz képest az erdőirtásokat követően drasztikusan megnövekedett oldalirányú lefolyás következtében az elöntött terület jelentős növekedése következett be (Orlóci 1991). Mindezek alapján nem helytálló a jelenlegi hullámtérnek a félig mesterséges elmocsarasítással megnövelt ártérhez való viszonyítása. A százévente illetve ezerévente elönthető ártérnek semmiféle ökológiai vonatkozása nincs. Teljesen félrevezető ezekről beszélni, és ezekre százalékokat kimutatni. Valószínűleg nem sok az értelme ökológiai szempontból a szigetek kimutatásának sem. A folyó menti vízi ökoszisztéma egészséges voltához tartozó, több-kevesebb rendszerességgel elöntött (elöntendő) ökológiai ártér kiterjedése, mint viszonyítási alap a jelenleg nyilvántartott mentesített ártérnél lényegesen kisebb lehet. Valószínűleg az évente legalább 5-10 napig elöntött területekről vagy valami hasonlóról érdemes ökológiailag beszélni. Ennek meghatározása tudományos feladat kell legyen. 2 2 A Rajna esetében a jelenlegi ártér 1/6-a a beavatkozások előttinek. (IRMA, 2003) 2 3 Lászlóffy W. (1982) szerint az Alföld 2/3-án évszázadokon át kiteijedt erdők terültek el.
