Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Rakonczai János-Csató Szilvia-Mucsi László-Kovács Ferenc-Szatmári József: Az 1999. és 2000. évi alföldi belvízelöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai

318 Dr. Rakonczai János-Dr. Mucsi László-Csató Szilvia-Kovács Ferenc-Szatmári József A belvíz definíciójának értelmezését azonban célszerűnek tartanánk néhány vonatkozásban kiterjeszteni, esetleg részben másként körülírni. Fontos kiemelni (bár a különböző értelmezések a jelenség okait jól meghatározzák), hogy a belvíz természetes hidrológiai/hidrometeorológiai folyamatok eredményeként alakul ki, még akkor is, ha közvetetten antropogén befolyásoltsága gyakran nyilvánvaló (Baukó-Dövényi-Rakonczai 1981). Csak praktikus okok (felmérhetőség, beavatko­zási kényszer stb.) indokolják az egyébként is viszonylagos nagyságrendi és időbeli szűkítést (tartós, nagy területre kiterjedő). Földrajzos megközelítésben a (szűkeb­ben értelmezett) belvíz egy időszakos vízállás - méret- és időtartambeli megkötött­ség nélkül. Hasonlóan inkább csak elvi jelentőségű az a felvetésünk, miszerint a mai, érthetően praktikus értelmezést használva (mely nem csak az ármentesített te­rületen ismeri el a belvíz megjelenését), vélhetően megengedhető lenne, hogy akár ne csak a síkságokra szűkítsük előfordulásuk lehetőségét. A gyakorlat szempontjából igen nagyjelentőségű a nem nyílt víztükörként meg­jelenő belvizek kérdése. Számunkra elég egyértelmű, hogy a fogalom tágabb értel­mezését is praktikus ok, mégpedig az ilyen vizekhez kapcsolható káresemény indo­kolja. Sem a mezőgazdasági, sem az épület károk esetében nincs ugyanis különbség a felszínen megjelenő, illetve az azt majdnem elérő vizek között - mindkettő belvíz­kár (ha képződési feltételei arra utalnak). Az igazi problémát azonban egy ilyen tá­gabb fogalomértelmezés esetében az elhatárolás bizonytalansága adja (s mindez ki­egészül belvízképződés esetenként bonyolult genetikájával - ahogyan erre Pálfai is utal, illetve cikkünk végén konkrét példát is adunk rá). A belvízelöntések térképe­zésére általában meghatározott okokból kerül sor: többnyire a védekezés szervezé­se vagy a káresemények felmérése a feladat. Ilyen esetekben pedig szükségszerű a fogalom bővebb értelmezése - még akkor is, ha számos bizonytalansággal terhelt. A belvíz - egy ilyen tágabb értelmezésben - olyan időszakos többletvíz a felszí­nen vagy a talajban, amely természetes hidrológiai/hidrometeorológiai folyamatok ha­tására alakul ki. A belvíz ugyanakkor sajátos átmenetet is jelent a felszíni és felszín alatti vizek között. A Pálfai (2001, 2004) által értékelt tanulmányok a belvizek keletkezésének há­rom fő okát jelölik meg: a csapadék (vagy tágabb értelemben azok a hidrometeo­rológiai körülmények, amelyek a víztöbblet kialakulását elősegítik, a vizek elszivár­gását megakadályozzák), a feltörő talajvizek (az ún. „föld árja "), illetve az árvizek jel­lemző kísérő jelensége, a töltések előterében megjelenő fakadó vizek. Célszerű azonban itt is apróbb kiegészítést javasolni. A belvizek kialakulásának fontos felté­tele a táj felszínén olyan geomorfológia kialakulása, amelyik a felszíni lefolyást (akár időszakos okok miatt) akadályozza, vagy a többletvizek felszínen való megjelenését elősegíti. Fontos emlékeztetni arra, hogy a felszín alól feltörő belvizek kialakulásá­nak két alapvető feltétele van: az előző időszak jelentős vízbevétel-többlete miatt kialakult magas talajvízállás, valamint olyan geomorfológiai helyzet, amikor lehető­ség van arra, hogy egy mélyebben fekvő területeken - a felszín alatti rétegek vízve­zetése miatt - feltörhet a környező területek talajvize. Az ilyen jellegű belvizekre kellő információ birtokában, elvben könnyebb lenne felkészülni (a gyakorlatban gondot jelent, hogy a két fajta belvíz együtt is jelentkezhet, valamint nincs kellő sű­rűségű adatgyűjtő-hálózatunk). A kártételek elleni hatékony védekezés szempontjából a belvizeket két fő cso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom