Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

300 Dr. Szlávik Lajos A belvízkárok tekintetében növekszik a belterületi károk aránya. Ennek sokrétű okai vannak, amelyek közül a legfontosabbak - a teljesség igénye nélkül - a következők: - A közmű olló helyzete: a szinte teljesen kiépítésre került vízellátástól még messze áll a szennyvíz csatornázás aránya. - Az 1980-95. közötti száraz periódusban a már meglévő vízrendezési műveket az önkormányzatok nem tartották karban, újakat elvétve építettek. - Olyan helyekre adtak ki építési engedélyeket, melyek egy-egy vízgyűjtő alján fekszenek és a belvízmentesítésük így nem megoldott. - Egyre erőteljesebb igényként jelentkezik, hogy a településfejlesztésen belül a szennyvíz-csatornázás mellett, vagy azzal együtt a csapadékvíz elvezetés is megoldást nyerjen, hiszen a gazdasági fejlődés hatására nő a felhalmozott érték a belterületen. Az EU csatlakozás kapcsán 2015-ig remélhetőleg befejeződik a szennyvíz-csatornázás, ezért, mint jelentős életkörülményt befolyásoló infrastruktúrát, a csapadékvíz elvezetést is országos program szintjére kellene emelni, a szennyvízelvezetési programhoz hasonlóan. Kutatás-fejlesztési munkával kellene megalapozni egy ilyen belterületi vízrendezési országos programot a mai körülmények elemzésével és értékelésével (a BM és az önkormányzati szövetségek bevonásával). - Az elkészült megyei szennyvíz-csatornázási és -elvezetési koncepció-tervek nem foglalkoznak a települések belvíz-veszélyeztetettségével. Ugyanakkor ezt a tényezőt mindenképpen figyelembe kell venni a sorolásnál, hiszen a csatornázás elmaradása tovább ronthatja a település belvízi helyzetét. A szennyvíz telepek állandó terhelése csökkenti a befogadó vízfolyás vízszállító képességét. Kutatás-fejlesztési feladatok megoldásával kell megalapozni a még hiányzó, kellően fel nem tárt belterületi belvízvédelmi kérdéseket (külterületbelterület kapcsolata, záportározás, lefolyás modellezés stb.). 3.6. A vízrendezési tevékenység jogi, szervezeti, gazdasági intézményrendszerének, műszaki szabályozásának továbbfejlesztése Szükséges a vízrendezés-belvízvédelem jogi, szervezeti, gazdasági intézményrendszerének, műszaki szabályozásának továbbfejlesztése. Célszerű ezzel a témával elsők között és valamennyi szakterületet (árvíz, jég, belvíz, vízminőség) felölelően foglalkozni, felhasználva az elmúlt évek tapasztalatait. Rendkívül fontos a feladatok és hatáskörök, az ellenőrzés és finanszírozás gyakorlatának értékelése és jogi szabályozásának korszerűsítése. Foglalkozni szükséges a belvíz és helyi vízkár elleni védekezések során kialakuló szereposztással, a fenntartási, fejlesztési feladatokban, az összegyülekezési és levonulási (mentesítési) folyamatban betöltött szerep és felelősség szerint. Az egyes szereplők tevékenysége ugyanis - különösen síkvidéken - egymásra jelentősen viszszahat. A jogi kérdések sorában át kell tekinteni a vízjogi engedélyezési és felügyeleti feladatok végrehajtásának menetét.