Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

290 Dr. Szlávik Lajos védművek megfelelő kiépítésével, fejlesztésével oldható meg megnyugtatóan. A jól kiépített rendszer mellett feltételezhető az árvízvédekezési tevékenység minimalizálása, de az sohasem nélkülözhető. Műtárgyaknál és másutt is rejtett hiba, szivárgás, hullámverés bármikor adódhat. Valószínű, hogy az ezredforduló utáni első évtizedekben is számolni kell nem kielégítő magassági és állékonysági biztonsággal rendelkező töltésszakaszokkal, amelyeken nagy árvizek alkalmával nem kerülhető el a vízügyi szolgálat irányításával a speciális árvízvédekezési munka. Folytatni kell a korszerűsítési, fejlesztési munkát az árvízvédekezést kiszolgáló hírközlés, a szárazföldi, vízi közlekedés terén, a munkahelyi anyagmozgatási eszközök, a figyelőszolgálatnál és a térvilágításnál alkalmazott világítóeszközök terén. Belátható időn belül számos anyag vagy teljesen eltűnik a védelmi készletekből a korszerűtlenség, a nehéz karbantartás, az alkalmazásuk, kezelésük élőmunka hiánya, valamint a korszerűbb helyettesítő anyagok, eszközök megjelenése miatt. Felülvizsgálatra szorulnak az alkalmazandó anyagok és eszközök, valamint a különböző tartalék készletezési előírások is. 3.7. Az árvízvédelem jogi, szervezeti, gazdasági intézményrendszerének, műszaki szabályozásának továbbfejlesztése Az árvízvédekezési feladatok megszervezése, a szervezési módszerek fejlesztése a sikeres árvízvédekezések kulcskérdésévé lépett elő. Az 1995-2001. közötti időszakban kialakult rendkívüli árvizek és belvizek elleni védekezések tapasztalatai alapján ki kell értékelni az árvízvédelem jogi szabályozásának tapasztalatait, a vízügyi szolgálat szervezetének működési tapasztalatait, valamint az árvízvédekezési munkák finanszírozási gyakorlatát. A kutatási programot a KöViM Vízkár-elhárítási Főosztálya 2000 júliusában jóváhagyta, megvalósítása 2000 őszén meg is kezdődött. E program szerint folyt az 1998-2001. évi Tisza-völgyi árhullámok hidrológiai minősítése, rendkívüliségének vizsgálata (Illés et al. 2003, Szlávik-Kovács 2003, Szlávik 2003); a környező országok fejlődéséből eredő, lehetséges hatások a hazai területek árvízi biztonságára; az árvízi szükségtároz.ás alkalmazási feltételeinek és lehetőségeinek vizsgálata a Tiszán (Váradi et al. 2003); az árvízi lokalizációs tervek felülvizsgálatához a módszertani alapok kidolgozása (Szlávik et al. 2003); megindult az árvíz előrejelzés átfogó fejlesztése (Bartha et al. 2003) stb. A kutatás programban előirányzott feladatok megvalósítására - annak elfogadását követően - két nagy program is indult. Az egyik egy jelentős kutatómunka a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Programok keretében: ,Дг árvízi kockázatok meghatározásához szükséges műszaki és tudományos alapok megteremtése, új árvízi gyakorisági- és kockázat-becslési módszerek kidolgozása ". A kutatási projekt célja a magyarországi folyók árvízi viselkedésének jobb megismerésére alkalmas hidrológiai-hidraulikai módszerek és döntési kritériumok megállapításához szükséges többtényezős (gazdasági, életminőségi, ökológiai) kockázat-becslési eljárások fejlesztése és gyakorlati alkalmazása.