Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

288 Dr. Szlávik Lajos Fontosabb feladatok: -Az árvíztározás és árapasztás alkalmazásának értékelése és továbbfejlesztési lehetőségei töltésezett folyóink külföldi és hazai vízgyűjtő területén. - Az árvízi szükségtározás módszerének alkalmazása és fejlesztése a töltésezett folyókon. - A tározás alkalmazásának továbbfejlesztése a nem töltésezett kisvízfolyásokon. 3.3. Az árvízi lokalizálás fejlesztése 3.3.1. Az árvízi lokalizálás koncepciójának átértékelése; a lokalizációs tervek felülvizsgálatának módszertani alapjai. 3.3.2. Az országhatár menti öblözetek lokalizációja. Az ártéri öblözetek meghatározására legutóbb 1977-ben került sor, a magyarországi folyók új mértékadó árvizeinek 1976. évi közreadása után, annak eredményeit is hasznosítva. E munka keretében elkészült a mértékadó árhullámképek meghatározása, hidraulikai modellt dolgoztak ki a töltésszakadáson kiömlő víz számításához, beleértve a szakadás alakjának és méretének felvételét, valamint az ártérre jutott víz levonulási és tározódási folyamatának jellemzésére. Ezekre építve módszertani útmutató készült az egyes árvízvédelmi öblözetek lokalizációs terveinek elkészítésére, majd pedig a vízügyi igazgatóságok e terveket - az országhatár menti öblözetek kivételével - el is készítették. 1998-ban K+F munka keretében új modell készült a töltésszakadáson kiömlő víz számítására. Szükséges az 1970-es években készült lokalizációs tervek felülvizsgálata, a módosításhoz, átdolgozáshoz szükséges módszertani alapok kidolgozása, különös tekintettel a az országhatár menti nyitott öblözetekre. A lokalizációs tervek átdolgozásához módszertani útmutató készítendő, amelynek alkalmazásával az ország 148 ártéri öblözetére a lokalizációs tervek felülvizsgálhatók, átdolgozhatok, illetve a még hiányzóak elkészíthetők. 3.4. A hidrológiai észlelés, figyelmeztetés, riasztás, előrejelzés fejlesztése Magyarország jelentős részének árvízi veszélyeztetettsége a hidrológiai előrejelzés kérdését mindig időszerűvé tette. A jelenlegi hidrológiai előrejelzési eljárások az 1979-86 évek módszertani fejlesztéseinek eredményeire támaszkodva alakultak ki. Csaknem minden vízügyi igazgatóságon készülnek hidrológiai előrejelzések és nagymértékben veszi ki részét az előrejelzési feladatok megoldásából a VITUKI Rt., a Hidrológiai Intézet keretében működő Országos Vízjelző Szolgálat tevékenységén keresztül. A vízügyi igazgatóságok előrejelzési tevékenysége elsősorban az árvízi előrejelzések területére koncentrálódik. Árvízvédelmi készültségen kívüli időben a VITUKI Rt. 48 vízmércére készít rendszeresen előrejelzéseket; árvízi készültség idején - az érvényes szabályozás szerint - 128 vízmércére készül előrejelzés, ebből 77 a területileg illetékes vízügyi igazgatóságoknál, 51 pedig a VITUKI-ban. A jelenlegi előrejelzési gyakorlatot értékelve ugyanakkor meg kell állapítanunk, hogy az előrejelzések készítéséhez alkalmazott módszertan a 80-as évek fejlettségi színvonalát tükrözi. Az előrejelzések 1998-2001. évi árvizek alkalmával tör-