Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos: Árvízvédelmi kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek után

Árvízvédelmi és vízrendezési kutatási feladatok az 1998-2001. évi árvizek... 285 II. táblázat Az árvízvédelmi módszerek alkalmazása (Orlóci 1987) Módszerek, intézkedések Elsődleges alkalmazási területek Sajátosságok Főbb következmények Az árvíz szabályozása Ahol az ártér nagy kiterjedésű és potenciálisan nagy értékű. Beruházása költséges, fenntartása és védelme szakszerűséget igényel. A védelmi rendszer jelentősen növelheti az ártér kárérzékenységét. Célszerű több elemű megoldásokat alkalmazni és a vízgyűjtő többcélú fejlesztésébe illeszteni. Lényegében változik vízjárás és a vízháztartás, módosulnak az ökológiai folyamatok. Hamis biztonságérzetet kelthet az ártéri érdekeltekben és áthárítja a felelősséget az árvízvédelmi intézményekre. Vízgyűjtőrendezés Ahol megvannak az adottságok a csapadék talajban történő tározására. A megoldásnak erős a mezőgazdasági és erdészeti hatása, és ezért jelentős érdekellentétekkel kell számolni. A rendezés folyamatos fenntartást és rendszeres ellenőrzést kíván. Módosítja és korlátozza a földhasználatokat, kedvezően befolyásolja az ökológiai folyamatokat. A terhek közvetlen vállalói (a mezőgazdasági és erdészeti érdekeltek) közvetlenül nem részesednek az eredményekből. Az árterületek használatának szabályozása Ahol az ártéren viszonylag kis értékű állóeszköz állomány és sokféle, különböző kárérzékenységű használat van, ahol az elöntés mélysége és időtartama nem nagy. A legközvetlenebb kapcsolat az érdekeltek és a védelem között. Rugalmas fejlesztési lehetőség és alacsony beruházási eszközigény. Megosztott fenntartási és védekezési felelősség. Az ártér névleges fejlesztési potenciáljának korlátozott kihasználhatósága. Árvízvédekezés Mindenhol, ahol emberek laknak és ahol ármentesítési művek vannak. Feltétele a megbízható előrejelzés és a rendszeres kockázatelemzés. Hatékonysága a megfelelő felkészültségtől, valamint a szabatos helyzetítéléstől és célratörő döntéstől függ. Ha az érdekeltektől független, akkor csökkentheti a veszélyeztetettség tudatát. Az árvízkár elosztása Ahol vállalni kell a veszélyt és ahol súlyosak a kár következményei. Az árvízi problémát lényegében nem oldja meg. Az árvízi problémát lényegében nem oldja meg. Csökkenti a védelem fejlesztésének indokoltságát.