Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)
IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai
218 Dr. Szlávik Lajos-Dr. Bakonyi Péter-Dr. Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás Az alvízi visszahatás tényezője az alábbi módon számítható: = 1.0 (y < 0,67) = 1.0- 27.8(f - 0,67 J (у > 0,67) P ahol y =ti K-K Az oldalbukó szélességét az idő függvényében az alábbi módon számíthatjuk: = (f-T) = B (t>T) ahol T - a teljes nyílásméret kialakulásának ideje, t - az idő és В - a teljes bukószélesség. Hasonlóan az oldalbukó koronaszintje: К = h„ (t>T) ahol h M ) - a bukó induló magassága (pl. átbukás esetén a töltés magassága) h b - a bukó végső magassága (Г idő elteltével). Az oldalbukó felvízszintjét a - folyásirányban - felső (i) és az alsó (i+1) végénél az ismert (j. időlépés) vízszintek számtani közepével modellezzük: Mint látható, a trapézszelvényű oldalbukó vízhozamát egy derékszögű négyszög- és egy háromszögszelvényű bukó vízhozamának összegével számítjuk. Megjegyezzük, hogy a Magyarországon tapasztalt szakadásszélességek (50-120 m) mellett a háromszögszelvény vízszállítása elhanyagolható. 6.1.3. A 2D numerikus modell. Az árterek elöntési folyamatainak átfogó, gyakorlati igényeket kielégítő számítására a folyót, a szakadási szelvény(eke)t és a terepen való vízmozgást egységes, elemeiben egymáshoz szervesen kapcsolódó hidrodinamikai modellrendszert célszerű alkalmazni (Bakonyi et al. 1999). Jelen fejezetben a hazai lokalizációs tervek esedékes felülvizsgálata szempontjából talán leginkább megújítandó részt, az ártér elöntési folyamatainak numerikus hidraulikai módszertani elveit tekintjük át. Az elöntési modell az alkalmazandó számítási-vizsgálati eljárásnak azon eleme, melynek magában kell foglalnia a szakadási/szakítási szelvénye(ke)n keresztül kiömlő víztömegek terepen való mozgásának főbb hidrodinamikai törvényszerűségeit, és azok megfelelő pontosságú közelítő leírását (Józsa et al. 1999). Számos megtörtént eset alapján ismert, hogy a vízmozgás mind a szakadási
