Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Bakonyi Péter-Józsa János-Kovács Lajos-Krámer Tamás: Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai

Az új árvízvédelmi lokalizációs tervek kidolgozásának módszertani alapjai 207 séghez, tervezéshez, műszaki segédlet és műveleti terv a lokalizálás intézkedéséhez, segédlet a lokalizálással egyidejű, vagy azt követő, avagy megelőző egyéb intézkedésekhez - mentés, kiürítés, élet, vagyon, egészségvédelem, környezeti kárelhárítás, egyes objektumok biztosítása stb). A lokalizációs tervek készítésénél fontos a szomszédos vízügyi igazgatóságok között határhelyzetben lévő öblözetek lokalizációs problémáinak összehangolása is. Olyan esetekben, amelyekben egy ártéri öblözet két vízügyi igazgatóságot is érint, a tervet közösen, összehangoltan kell elkészíteni. Különleges az országhatárokon túlnyúló árvízi öblözetek lokalizációjának esete. A régebbi lokalizációs tervek ezekkel nem foglalkoztak megfelelően. Célszerűnek tűnik ezeket az öblözeteket kétféleképpen kezelni: egyrészt, az országhatáron belül bekövetkezett esemény hazai és szomszéd országra kiterjedő hatását tekintve és fordított esetben is: a külföldi töltésszakadás hazai területre gyakorolt hatást és az azzal kapcsolatos lokalizációs feladatokat és lehetőségeket vizsgálva. Mindkét helyzetre van példa: A. Felső-Tisza (1948-ban és 2001-ben) (Szlávik-Fejér 1998, Bodnár 2003, Reich-Nádor 2003, Váradi-Varga-Szlávik 2003), a Körösök (1966-ban, 1970ben 2000-ben) (Szlávik 1980, Galbáts-Kiss-Szlávik 2003), a Szamos, Túr (1970-ben) (VK 1971) stb. A közös érdekeltségű (két ország közötti) területeken történő lokalizációs körülményekben az érintett országok közötti kapcsolat miatt a helyzet lényegesen változhatott, az új terveknek ezeknek az új együttműködési lehetőségeket is tükrözniük kell. 2.2.3. A lokalizációs tervek jóváhagyása és alkalmazása. A lokalizációs tervezési útmutató kidolgozása során javaslatot kell készíteni a terv jóváhagyásának folyamatára és az alkalmazás előírásaira is. A lokalizációs tervek kidolgozásánál fontos, hogy a vízügyi szolgálat által készítendő tervek a műszaki dokumentáció keretében maradjanak. Külön megvizsgálandó, hogy egy árvízi lokalizáció esetén jelentkező államigazgatási feladatokhoz tartozó (mentési, kiürítési) tervrészek - tekintve, hogy az erre vonatkozó hatáskör nem vízügyi kompetencia - hogyan épüljenek a lokalizációs tervre, mint műszaki alapdokumentumra. Ezzel kapcsolatban döntést igényel, hogy a műszaki tervrész milyen széles körben és hogyan kerüljön ismertetésre. Az elkészült tervek szakmai - vízügyi, műszaki - jóváhagyását egyértelműen az ágazaton belül, az árvízvédelmi tervekhez hasonló módon kell megoldani. Ugyanakkor a területi érdekeltség, a más szervezetekhez való kapcsolódás, a végrehajtás elrendelés miatt célszerűnek tartjuk, ha a terveket a megyei védelmi bizottságok is megtárgyalják és tudomásul veszik. Ugyanis az elfogadott lokalizációs tervek alapján kell az egyes önkormányzatoknak a saját védelmi terveiket elkészíteniük és ugyancsak ez alapján készülnek a katasztrófavédelmi igazgatóságok koordinálásával a mentési, kiürítési tervek is. Bonyolítja a helyzetet, hogy az árvédelmi öblözetek - a vízügyi igazgatóságok működési területéhez hasonlóan - nem igazodnak a közigazgatási határokhoz. Egyegy öblözet területe 2-3 megyéhez is tartozhat. Ezekben az esetekben az egyes megyék érdekei lényegesen eltérhetnek egymástól.