Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Illés Lajos-Konecsny Károly-Kovács Sándor-Szlávik Lajos: Az 1998. novemberi árhullám hidrológiája

Az I99ft. novemberi árhullám hidrológiája 55 6. ábra. Az árhullámot kiváltó november 2-5. közötti csapadék területi eloszlása a Felső-Tiszán vember 8-án a vízgyűjtők időjárását egy leépülő magasnyomású öv alakította (Bodolainé 2003, Homokiné Újvári 2003). A novemberi Tisza-völg\'i árhullámot közvetlenül kiváltó csapadék tevékenységről összefoglalóan az alábbiak rögzíthetők: - A csapadék tevékenység centruma egyértelműen a Felső-Tisza, Tivadar feletti jobb oldali, kárpátaljai mellékágainak vízgyűjtője volt. A Borsa, Nagyág, Talabor és a Tarac, vízgyűjtőjén a háromnapos csapadékösszeg területi átlaga meghaladta, a Fehér- és a Fekete-Tiszán elérte a 200 mm-t. A 200 mm feletti háromnapos csapadékösszeg területi kiterjedése 2500-3500 km

2-re becsülhető (6. ábra). - A csapadék ilyen területi eloszlása nem szokatlan jelenség, mivel az orografikus hatásoknak és a lejtő kitettségnek köszönhetően ez a Tisza-völgy legcsapadékosabb térsége (a Máramarosi-havasokat alkotó Borsa, Kraszna és Szvidovec hegyvonulatok). A 24 órás csapadék összeg előfordulási valószínűsége itt két egymást követő napon is megközelítette, illetve meghaladta az 1%-ot. Oroszmokrán november 4-én lehullott 171 mm esö, az eddigi adatsorok alapján legfeljebb 200-300 évenként egyszer fordulhat elő (7. ábra). - Míg a november 25-i kárpátaljai csapadék igen kis előfordulási valószínűséggel jellemezhető, a Tisza-völgy többi részén a három napos csapadékösszeg 1050 mm között maradt, tehát nem tekinthető számottevőnek ábra). Figyelemre méltó körülmény, hogy a novemberi árhullámot kiváltó nagy csapadék a Tisza vízgyűjtőjének mindössze 10%-át érintette és a vízgyűjtő többi részén, nagyobbik hányadán nem volt említésre méltó csapadék (Illés—Konecsny 1999, Kovács-Pataki 1999).