Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

I. kötet: Az 1998. évi árvíz - Illés Lajos-Konecsny Károly-Kovács Sándor-Szlávik Lajos: Az 1998. novemberi árhullám hidrológiája

AZ 1998. NOVEMBERI ÁRHULLÁM HIDROLÓGIÁJA ILLÉS LAJOS, DR. KONECSNY KÁROLY, DR. KOVÁCS SÁNDOR és DR. SZLÁVIK LAJOS Hidrológus szemmel minden árhullám egyedi és megismételhetetlen. Nincs ez másként a Tisza-völgyi árvizek esetében sem. Ezért minden ilyen esemény után kötelező szakmai feladat az alapos, minden részletre kiterjedő utólagos elemzés, aminek célja: a folyó viselkedésének minél alaposabb megismerése, illetve a már részben megismert tulajdonságainak pontosítása, az egyes árhullámok általános és egyedi jellemzőinek leírása, összefoglaló készítése az utókor számára. A nagy árhullámokat követő hazai árvízhidrológiai vizsgálatoknak kialakult gyakorlata van (Bárányi 1964, Body et al. 1966, Illés 1986, Illés-Konecsnv 1996, Lászlóffy—Szilágyi 1971, Szlávik 1976, 1982). Az előbbi gyakorlatból következő tapasztalatok szem előtt tartásával végeztük el a mostani összegzést is. Az 1998. novemberi Tisza-völgyi árhullám egyik fő jellemzője volt, hogy kiugróan magas LNV feletti vízszintek alakultak ki a Vásárosnamény feletti vízgyűjtő felsőtiszai ágán. A Tisza-völgy többi részén a tetőző vízállások helyenként megközelítették ugyan, de általában alatta maradtak az addig észlelt legmagasabb értékeknek. Ezt figyelembe véve a hidrológiai elemzést részletesebben a Tisza Záhony feletti vízgyűjtőjére illetve a Szolnok feletti szakaszára végeztük el. A Tisza-völgy más részeivel csak kisebb mélységben foglalkoztunk. A megelőző időszak hidrometeorológiai jellemzőinek meghatározásán, valamint az árhullám hidrológiai sajátosságainak bemutatásán kívül, néhány egyedi, helyi jelenség okokozati összefüggéseit is vizsgáltuk. 1. Az elemzés alapadatai A Tisza-völgy teljes területe 157 200 km

2, a részletes vizsgálatokba vont terület - Bodrog torkolat feletti része - 35 870 km

2, a teljes vízgyűjtő 22,8%-a (I. ábra). Ez utóbbi terület 84,4%-a az országhatáron kívül, Ukrajnában (Kárpátalja) (23,4%) és Romániában (Erdély) (60,5%) található. A hazai vízgyűjtő részaránya csak 16,1% (Szlávik et al. 1997) Ezért a részletes hidrológiai vizsgálatokat csak a nemzetközi együttműködés útján rendelkezésre álló adatok bevonásával lehetett elvégezni. A külföldi vízgyűjtőn keletkezett adatok és információk nagyobb része rendelkezésünkre állt. így például a felső-tiszai vízgyűjtőre hullott csapadék időbeni és területi eloszlását 24 kárpátaljai, 37 erdélyi és 53 magyarországi állomás alapján, a vízállások alakulását Illés Lajos oki. hidrológus mérnök, oki. környezetvédelmi és vízgazdálkodási szakmérnök, a VÍZ1THRVCONSULT Kft. területi igazgatója (Nyíregyháza). Dr. Konecsm Károly a Felső-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese (Nyíregyháza). Di: Kovács Sándor oki. hidrológus mérnök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság osztályvezető-helyettese. Dr. Szlávik IM/OS oki. mérnök, Ph.D.. a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) tudományos tanácsadója, az Eötvös József Főiskola (Baja) tanszékvezető főiskolai tanára.