Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Bartha Péter-Gauzer Balázs-Bálint Gábor: Folyamatos lefolyás-szimulációs és előrejelző rendszer alkalmazása az elmúlt évek tiszai árvizei során

FOLYAMATOS LEFOLYÁS-SZIMULÁCIÓS ÉS ELŐREJELZŐ RENDSZER ALKALMAZÁSA AZ ELMÚLT ÉVEK TISZAI ÁRVIZEI SORÁN BARTHA PÉTER, DR. GAUZER BALÁZS és BÁLINT GÁBOR A VITUKI Országos Vízjelző Szolgálatánál (ÓVSZ) a számítógépi lefolyásszámítással kapcsolatos első eredmények a múlt század nyolcvanas éveinek az elején jelentkeztek. Az aritmetikai műveletek sebességében, a memória és háttértárak kapacitásában is - a mai szemmel nézve - rendkívül kezdetleges számítástechnikai lehetőségek (amelyeket persze az akkori Felhasználók egyáltalán nem éreztek kezdetlegesnek) azonban a lefolyásképződés bonyolult folyamatainak csak egymástól elszigetelt részfolyamatonkénti modellezését tették lehetővé. Az évtized közepe táján hazánkban is megjelenő, először 8 bites (M08X, Proper8), majd 16 bites (IBM) személyi számítógépek azonban a lehetőségek gyors bővülését eredményezték, nemcsak a gépek paramétereinek a fejlődése, hanem legalább annyira a számítástechnika emberközelivé válása révén. Az ekkor kifejlesztett, részben fizikai alapokon álló (konceptuális) modellek, illetve szoftverek (például a hóolvadás modul nélküli GAPI csapadék-lefolyás modell) már alkalmasak voltak a lefolyásképződés egy-egy részfolyamatainak a nyomon követésére, de az Országos Vízjelző Szolgálat napi előrejelzési gyakorlatában csak a Harkányi által kifejlesztett OPDUNA programot alkalmazták (Bartha et al. 1983). A kilencvenes években a személyi számítógépek műveleti sebessége és kapacitása már komplexebb, modulrendszerű modell-rendszerek kifejlesztését is lehetővé tette, és ettől kezdve az események felgyorsultak. Az ezekben az években kifejlesztett, és a napi előrejelzési gyakorlatba állított modelleket itt csak felsorolásszerűen említjük: - hófelhalmozódás és -olvadás számító modell (hőmérsékletindex módszer); - hófelhalmozódás és -olvadás számító modell (adatfajtáktól függő módszert választó); - TAPI csapadék-lefolyás modell; - hatféle, alternatív sztochasztikus hibamodell; - folyótorkolatok egymásra hatását, illetve duzzasztóművek hatását számító modell. A számítástechnikai háttér fejlődése lehetővé tette két, ezeket a modelleket rugalmasan, tetszőleges folyórendszerre installálhatóan keretbe fogó programcsomag kifejlesztését, melyek egyike a szimulációs, a másik pedig az előrejelzési feladatok ellátására szerveződött. Bartha Péter oki. hidrológus mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) Hidrológiai Intézetének igazgatóhelyettese, osztályvezető. Dr. Gauzer Balázs oki. vízépítő mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa. Bálint Gábor oki. hidrológus mérnök, a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Rt. (VITUKI Rt.) Hidrológiai Intézetének tudományos főmunkatársa.