Vízügyi Közlemények, Az 1998. évi árvíz, 2003 (különszám)

IV. kötet: Elemző és módszertani tanulmányok az 1998-2001. évi ár- és belvizekről - Szlávik Lajos-Szekeres János: Az árvízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001)

Az ári'ízi vízhozammérések kiértékelésének eredményei és tapasztalatai (1998-2001) 53 III. táblázat A Tisza szolnoki szelvényében észlelt tetőző vízállások és számított vízhozamok Év ti max.Szolnok tf ma x-hoz tartozó Q ömax.Szolnok ^max.Szolnok ^/Csongrád ÍJ ^max.Szolnok ^/Szeged Év (cm) (m 3/sec) (m 3/sec) (cm) (cm) 1895 827 2908 3317 221 465 1919 882 ­­264 509 1932 894 2768 3179 232 492 1970 909 2215 2450 239 492 1979 904 2320 2424 369 650 1998 897 1970 2161 384 714 1999 974 2334 2403 352 677 2000 1041 2487 2608 312 633 ző-Szeged, szolnoki tetőzéssel egyidejű vízállások különbségét. A táblázat jól szem­lélteti, hogy az 1970. évi és az azt megelőző árhullámok lényegesen magasabb alsó­tiszai mederteltségnél vonultak le, mint az utóbbi évek árvizei. A elmúlt évek árhul­lámainál a vízfelszín esése Szolnok-Csongrád, Szolnok-Szeged viszonylatában lénye­gesen magasabb volt, mint az 1900-as évek elején, ennek ellenére Szolnoknál csök­kentek a vízhozamok, növekedtek a maximális vízszintek. Ezek a jelenségek a me­der (főmeder+hullámtér) vízszállító képességének tendenciózus csökkenésével magyarázható a Tisza Csongrád feletti szakaszán. 3.2. A főmeder és a hullámtér vízszállításának sajátosságai Fontos információ árvízi helyzetben a főmeder és a hullámtér vízszállításának aránya. Erre mutat példát a 2. ábra amelyen a szolnoki hullámtéri híd vízszállításá­nak változása látható. Megállapítható, hogy a hullámtéren, illetve a főmederben le­bocsátott vízhozam aránya 1999-ben lényegesen rosszabb volt mint 2000-ben. A 2000. évi tetőzéskor a főmederben levonuló, az 1999-essel közel azonos vízhozam­hoz 2000-ben másfélszer akkora hullámtéri hozam tartozik, mint a megelőző évben. A jelentős változást az ártéri hídhoz tartozó meder tisztításával érték el. Az árvízi medrek vízszállítását valamennyi, hullámtéri nyílással is rendelkező hídszelvénynél vizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy a hullámtér szerepe igen jelentős az árvizek biztonságos levezetésében, de nagyon sok a hiányosság a hullámtéri ágak (nyílások) vízlebocsátó képességében, miután a benőttség, illetve beépítettség rend­szerint gátolja a biztonságos vízlevezetést. 3.3. Aramlásmérések A bajai Eötvös József Főiskola mérőcsoportja 2000. április-májusban a Bodro­gon 7, a Tiszán pedig 18, a teljes árvízi keresztszelvényre kiterjedő vízhozammérést végezett. Az alkalmazott felszerelés DELFIN típusú áramlásirány-mérő volt SEBA

Next

/
Oldalképek
Tartalom